Infostart.hu
eur:
382.02
usd:
328.04
bux:
109011.41
2025. december 5. péntek Vilma

Lenyomja a webvásárlást a bevásárlóturizmus

Öt év alatt a duplájára nőtt a magyar bevásárlóturisták által elköltött pénz. A legnagyobb összeget, 50 milliárdot Ausztriában hagyták tavaly.

Mariahilfer Strasse, Shopping City Süd, Designer Outlet Parndorf az elmúlt jó néhány évtized és napjainknak is jellegzetes bevásárló célpontjai a magyar shoppingolók számára. Az osztrák boltokban régen sem voltak nyelvi nehézségei a betérő magyar vásárlóknak, igaz, többet kellett mutogatni, mint ma. Napjainkban azonban a magyar eladók egy része - feltehetően nem csekély számban - az osztrák boltokban dolgozik.

A blokkk.com felmérése szerint

a bevásárlóturizmust döntő részben négy ok befolyásolja.

A határon túli ár, a valuták árfolyama, az utazás költsége, valamint a vásárlók kalandozási vágya, a vadászösztön is, az új vásárlási élmény kergetése. Utóbbi azért is fontos, mert a weben utazgatás nélkül is bármi megvásárolható a határokon túlról, ha az olcsóbb, szebb, jobb, vagy éppen nincs itthon. De nem lehet eltagadni azt sem, hogy van olyan fogyasztási cikk, amire a magyar vásárló azt mondja: külföldön jobb minőségű.

 

Az elmúlt öt esztendőt vizslatva a kiindulópont, hogy

a kifejezetten bevásárlási céllal kiutazók egy napra mennek el shoppingolni.

Ezeknek a bevásárlóutaknak a száma a 2013-as szinthez képest két évig csökkenő összegeket mutatott, majd 2016-ban növekedésnek indult és tavaly már meghaladta a 2013-as szintet.

Az elmúlt fél évtizedben nagyot ugrott a bevásárlóturizmus, különösen az elmúlt két esztendőben, amikor az értéke megkétszereződött.

  • A 2013-as 52,1 milliárd forint,
  • a 2014-es 51,1 és
  • a 2015-ös 54,7 milliárd forint értékű külföldi vásárlás után
  • 2016-ban nőtt látványosan az összeg: 82,3 milliárdos költést regisztráltak, amit
  • 2017-ben 96,6 milliárd forintos vásárlási érték követett.

Az egynapos bevásárlótúrákhoz hozzászámolva a többnapos bevásárlóutak néhány milliárdját,

a bevásárlóturizmus költekezési mérlege túllépte a 100 milliárd forintot 2017-ben.

A kétszeres növekmény pedig számottevő ütem, az érték pedig nagyobb annál az 50 milliárdos becsült adatnál, mint amennyit a weben külföldi áruházakból vásárolunk. 

Ausztriában az átlagos bevásárló turista egy kiruccanáskor 25 ezer forint körül költekezik, a Szlovákiát választók feleennyit.

Nyilván nagyok a különbségek egy-egy bevásárlás között, ha azt nézzük, hogy valaki átkerékpározik a határ túloldalára, például az ottani sarki fűszereshez, vagy esetleg valamilyen nagyobb értékű műszaki cikkre vadászik. 

Ausztriában 2013-ban 25,5 milliárd forintot, majd folyamatos emelkedés után tavaly 47,8 milliárd forintot költöttek honfitársaink. A második helyen Szerbia áll, ott 2017-ben 17,2 milliárd forintot költöttek a magyarok (szemben a 2013-as 2,9 milliárddal), míg a harmadik helyen álló Szlovákiában csökkent a költés: 2013-ban 15,3, 2017-ben 14,5 milliárd forintot regisztrált a KSH.

A blokkk.com kitér arra is, hogy 2017-ben

a Magyarországra bevásárolni érkező turisták 177 milliárd forintot költöttek el.

Összesen 1.832 milliárd forintot költöttek nálunk, ennyi volt a magyar turizmus teljes bevétele az ideérkező külföldiektől.

Címlapról ajánljuk
Karácsonyi roham ide vagy oda, a kereskedelmi szövetség borúsnak látja a helyzetet

Karácsonyi roham ide vagy oda, a kereskedelmi szövetség borúsnak látja a helyzetet

Az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint még egy erős karácsonyi roham sem fogja egyenesbe hozni a kiskereskedelmi forgalom éves alakulását. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint az árrésstopnak nincs jelentős hatása az élelmiszer-kereskedelem növekedésére, miközben az intézkedés jelentős károkat okoz az üzletláncoknak.

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta: ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Üres lakásokból elérhető otthonok: ez a Fővárosi Lakásügynökség válasza a lakhatási válságra

Üres lakásokból elérhető otthonok: ez a Fővárosi Lakásügynökség válasza a lakhatási válságra

A Habitat for Humanity Magyarország elemzése szerint tavaly közel 2,9 millió ember, vagyis a népesség 30,3 százaléka élt lakhatási szegénységben. Ezzel párhuzamosan 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban az ingatlanok ára az EU-ban. Budapesten a tartós lakhatási válság csak tovább éleződik. Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, a fővárosban az átlagos bérletidíj lakásmérettől függetlenül 280 ezer Ft volt havonta az első félévben, a panellakások átlagos budapesti négyzetméterára 2025-ben pedig 1,08–1,14 millió forint, ami egy 40–44 m²-es, 1,5 szobás panel esetében körülbelül 43–50 millió forintos árszintet jelent. Ebben a közegben kínál megfizethetőbb és biztonságos bérleti alternatívát a Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt.-n belül létrehozott nonprofit program, a Fővárosi Lakásügynökség. Reider Gabriella, többéves szociális és műszaki tapasztalattal, valamint a szervezetnél korábban végzett munkával a háta mögött 2025. márciusa óta vezeti a szervezetet. Többek között arról kérdeztük, vajon hány üresen, kihasználatlanul álló ingatlan lehet Budapesten, miért éri meg a lakástulajdonosoknak az ügynökségen keresztül kiadni az ingatlanjukat, milyen kötelezettségei vannak a bérlőknek és hogy mégis mi a Lakásügynökség szerepe a hazai bérlakásszegmens fejlesztésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×