eur:
388.8
usd:
361.99
bux:
68882.55
2024. május 8. szerda Mihály

Juncker több pénzt kért a tagállamoktól

Növelni kell a tagállami hozzájárulásokat az Európai Unió következő költségvetési ciklusában, az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számító Egyesült Királyság tervezett kilépése ugyanis a számítások szerint mintegy tízmilliárd eurós lyukat fog ütni a közös büdzsén - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn egy brüsszeli konferencián. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: Magyarország kész emelni a hozzájárulását.

"Egyértelmű, hogy többre van szükségünk az európai bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékánál, ha folytatni kívánjuk a közös intézkedéseket, és ezeket megfelelően akarjuk finanszírozni" - mondta

Juncker a rendezvényen, amelynek középpontjában a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés áll.

Rámutatott, az Európai Unió fenntartása most naponta körülbelül egy csésze kávé árába kerül az európai adófizetőknek, és leszögezte: "Európa ennél többet ér".

Hozzátette, az EU-nak és a tagországoknak "megoldást kell találniuk a több milliárd eurós lyuk betömésére", mivel a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszírozni kell, például a védelem, a klíma- és a migrációs politika területén.

A befizetésék növelését sürgette Günther Oettinger uniós költségvetési biztos is, hozzátéve, hogy nem 2-3 százalékról beszél, csak a jelenlegi 1 helyett mondjuk 1,1 százalékról. Aláhúzta: emellett ugyanakkor a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése is elengedhetetlen.

Felszólalásában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenekelőtt rámutatott, hogy az EU-nak úgy kell megoldania az előtte álló súlyos kihívásokat, hogy közben távozik a közösség egyik legfontosabb országa, és így több feladat fog jutni kevesebb befizetőre, ehhez pedig a tagállami hozzájárulások fokozására van szükség.

"Meggyőződésünk szerint kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni. Ha több feladat van, akkor az egészen biztos, hogy többe fog kerülni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását, ahogyan a kelet-közép-európai régió több más állama is.

Lázár arról is beszélt, hogy "offenzív, bátor, kezdeményező" költségvetési javaslatot vár az Európai Bizottságtól a következő ciklusra, a mostani büdzsé ugyanis "defenzív" volt, amely egy válságra reagált. Elmondta, az uniós alapszerződés által meghatározott célok mellett erősebb Európát kell létrehozni, amihez a biztonság és a versenyképesség fokozására van szükség. Emellett pedig hangsúlyozta, a költségvetést egyszerűbbé, átláthatóbbá kell tenni, eltörölve például a britek által korábban kiharcolt visszatérítéseket.

A kohéziós pénzek kapcsán a tárcavezető azon véleményének adott hangot, hogy ezekkel mindenki jól járt, megtérülő beruházások voltak a nettó befizető államoknak. Továbbá hozzátette, a magyar kormány szeretné, ha Magyarország is mielőbb nettó befizető országgá válna.

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetése 963 milliárd euró kötelezettségvállalást tesz lehetővé, ami az együttes tagországi GNI nagyjából 1 százalékát jelenti. Az EU honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben Magyarország befizetései az uniós büdzsébe a magyar GNI 0,89-át tették ki.

Az Európai Bizottság várhatóan májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát, a végső döntést azonban az EU tagországainak és az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.08. szerda, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Példátlan, ami a magyar munkahelyeken zajlik: két kőkemény generációs kihívással nézünk szembe

Példátlan, ami a magyar munkahelyeken zajlik: két kőkemény generációs kihívással nézünk szembe

"A fiatalokat nem lehet egy eszközzel „megszerelni”, hogy ugyanúgy viselkedjenek, meg akarjanak halni a munkában, mint mi. Erre nincs eszköz, hanem csak szemüveg" - mondja Steigervald Krisztián generációkutató. Globális kultúraváltás történt: megváltozott a munkához való hozzáállás, és különösen a munkára való nevelés szokásai. A generációk közötti különbségek begyűrűznek a munkahelyekre, ráadásul a generáció-menedzsment egyszerre két nehéz feladattal néz szembe: a 30 év alattiak és az 55 év felettiek integrálásával. Az IT-szektorban, a technológiai váltásban is megfigyelhető, hogy a különböző érettségi szintű technológiák ugyanúgy, ahogy a társadalmi generációk, a mai napig egymással párhuzamosan élnek - teszi hozzá Mádi Gábor, a Shiwaforce CIO-ja. A témával június 11-ei Financial IT konferenciánkon is foglalkozunk. Részletek és regisztráció itt!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×