Ami most bekövetkezett, vagyis hogy tudtunk venni néhány bankot a régióban, azt már évekkel ezelőtt vártam. Nehéz megjósolni, mekkora növekedést enged a piac, illetve az EU-s tőke-, illetve likviditási szabályozás - nyilatkozta Csányi Sándor a Portfolio kérdésére. Nálunk szerencsére a tőkével és a likviditással nincs probléma, és akadnak olyan régiós bankok, amelyek szívesen megválnának egy-egy külföldi leánybankjuktól. Ha minden úgy alakul, ahogy tervezzük, akkor folytatni tudjuk az akvizíciós hullámot még 1-2 évig. Olyan kis és közepes méretű hitelintézetekről lehet szó, amelyek meglévő érdekeltségeinkkel jól kiegészíthetik egymást, vagy eleve gazdaságos méretűek. Így is nagyon sok megtakarítást értünk el a közelmúltban megvásárolt bankjaink révén, csakúgy, mint az Axa magyarországi portfóliójának átvétele kapcsán. Minden országban szépen megyünk előre, a geopolitikai bizonytalanság ellenére ez Ukrajnára és Oroszországra is igaz, a marzsok ezekben az országokban szintén megindult szűkülése ellenére is.

Néhány hete azt nyilatkozta, hogy Bulgáriától Fehéroroszországig nézelődnek. Ebbe Fehéroroszország és Moldávia is beletartozik?

Igen. Azt a térséget nézzük elsősorban, ahol látunk növekedési lehetőséget, de nem fogunk belépni egy új piacra kis piaci részesedéssel.

Magyarországon is vehet még bankot, portfóliót az OTP, vagy ezt már nem engednék meg a felügyeleti hatóságok?

Természetesen nincs kimondva, hogy nem vásárolhatunk bankot vagy portfóliót, nem is lenne helyes így tenni, hiszen minden szegmensben komoly piaci verseny van ma Magyarországon. A több mint 30 bank elég teret ad az ügyfeleknek, hogy ne érezzék magukat kiszolgáltatva, ha konkrét pénzügyi megoldást keresnek. Harcolunk egymással az ügyfelekért, legyenek vállalatiak vagy lakosságiak, ezzel együtt vannak olyan szegmensei a tevékenységünknek, főleg lakossági területen, ahol lehet, hogy már túllépné a hatóságok ingerküszöbét, ha vennénk egy közepes vagy éppen nagyobb bankot. De nem is tervezzük, mint ahogy vállalati bankot sem tervezünk venni, enélkül is jó értékesítési potenciállal rendelkezik az OTP. De ahogy Magyarországon is véges a növekedési lehetőség, néhány országban szintén az, ezért nézegetjük a feltörekvő, például az ázsiai piacokat is, hogy meg tudunk-e jelenni ha nem is univerzális banki szolgáltatással, de egy-egy szegmensre, pl. fogyasztási hitelekre épülő bankkal. De nincs ma konkrét célpontunk. Elég munkát ad most a bankok integrálása meg annak az üzleti lehetőségnek a kihasználása, amit még a mi térségünkben látunk.

Mi értelme van egyáltalán hagyományos bankokat venni, kiterjedt fiókhálózattal? Ha nem is néhány éven belül, de egy-két évtized múlva az ügyfelek közvetlenül, tisztán online is elérhetők lesznek, nem? Mi szükség a fiókokra?

Azt javaslom, nézzük meg a ma nagyon divatos fintech cégeket és digitális bankokat, sikerült-e megtörniük a pénzügyi szektorban a piacvezető szerepét, és hol tudtak nagyra nőni. Nem sok eredményt látok. Azt gondolom, hogy ma a bankok jó része olyan digitális szolgáltatásokkal rendelkezik, hogy ellen tud állni a fintecheknek. Én nem félek ezektől annyira, mint amekkora zaj van körülöttük. Ha egy banknak jó a digitális szolgáltatása, az ügyfele el tudja dönteni, hogy fiókban akar bankolni vagy interneten. Sokkal könnyebb úgy eladni egy digitális szolgáltatást a meglévő ügyfélnek, hogy elmagyarázzuk, megmutatjuk neki, mint tisztán digitális szolgáltatással új ügyfelet szerezni. Lehet természetesen, de azt gondolom, hogy ma mégis az ügyfélbázis a legnagyobb érték, ügyfélbázist pedig akkor tudsz venni, ha olyan bankot veszel, amelynek vannak betétesei és hitellel rendelkező ügyfelei.

Mi ott vásároltunk mostanában, ahol nem rendelkeztünk országos lefedettséggel. A horvát Splitska Banka fiókhálózata például nagyon jól kiegészítette az OTP hálózatát, hiszen pont azokon a horvát partszakaszokon, szigeteken és Zágrábban volt erős, ahol mi nem. A bankvásárlásnak köszönhetően az OTP ma a horvát tengerpart legerősebb bankja, ugyanakkor nagyon erős vállalati jelenlétet szereztünk Zágrábban és a szárazföld belsejében is. Ugyanakkor nem csak fiókhálózatot vagy ügyfélkört vásároltunk, hanem szaktudást is - ezt jól tükrözi a jövőre egyesítésre kerülő nagybank menedzsmentje: a felsővezetés 50 százaléka a Splitskától, 50 százaléka az OTP-től érkezik. Ami pedig a fiókokat illeti, nem akarjuk ezeket tömegével bezárni, hanem arra akarjuk őket felhasználni, hogy komplex, nagyobb hozzáadott értékű termékeket, szolgáltatásokat, tanácsadást adjunk rajtuk keresztül az ügyfeleinknek.

Ha már az ingatlanoknál tartunk: a Mol és a Magyar Telekom is új székházba költözik a közeljövőben, az OTP nem tervez-e ilyet a következő években?

De igen, remélem, hogy a következő három évben meg is valósul ez a tervünk. Nem nevezném új székháznak, de lesz egy nagy ingatlanberuházásunk a XIII. kerületben, a Madarász utcában, az OTP már meglévő egyik központi irodaháza mellett. Egy 7 emeletes, nagyzolónak semmiképp sem nevezhető, de igen modern felfogású, munkavállaló központú irodaházat tervezünk. Ma 27 helyen használunk irodákat Budapesten, beleértve a leányvállalatokat is, és ezekből majdnem mindenki át fog költözni az új épületbe. Az új irodaházzal kapcsolatos beruházás tervezési szakaszban van, egyebet még nem tudok róla elárulni, ráadásul szeretném, ha a részleteket először majd az érintett kollégák ismerhetnék meg.