, hogy "időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. Szerdai ülését követően kiadott közleménye szerint a testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.
A Bruxinfo InfoRádiónak nyilatkozó munkatársa elmondta: ha ezt a tanács kimondja, akkor visszakerül a labda az Európai Bizottsághoz, amely eldönti, milyen további lépéseket javasoljon: azt, hogy ne vegyék ki Magyarországot a túlzottdeficit-eljárásból, hanem újabb szakaszba léptessék.
Az új szakasz nem ugyanaz az eurózónán kívüli és belüli országok számára, vagyis ez Magyarország esetében nem vezet automatikus szankciókhoz - magyarázta Gyévai Zoltán, aki szerint elvileg két dolgot tehet a Bizottság.
Az egyik az, hogy mint eddig, újabb ajánlásokat tesz a deficiteljárás keretében Magyarország számára, vagy pénzügyi szankciók kivetését kezdeményezi. A szakértő az utóbbi kapcsán úgy véli, nem az a cél, hogy megbüntessenek minket, mivel Magyarország gazdaságilag nincs könnyű helyzetben, ráadásul tárgyalni fog az EB-vel egy hitelkeretről.
Nehezen elképzelhető, hogy míg jobb kezével ad az Európai Unió, addig a ballal elvesz - fogalmazott Gyévai Zoltán.
Mi van, ha mégis?
A Napi Gazdaság szerkesztője az InfoRádiónak arról beszél, mi lenne a következménye, ha az Európai Bizottság szankcionálná Magyarországot. Kasnyik Márton szerint a politikai szankciók diplomáciai elszigetelődést idézhetnek elő, de a pénzügyi következmények súlyosabbak lennének.
Felfüggeszthetik a kohéziós alapokból való kifizetéseket, amiben 2007 és 2013 között 8,6 milliárd euró áll rendelkezésre, valamint a strukturális alapokat is befagyaszthatják. A kiesés évente többszáz milliárd forintban lenne mérhető - hangsúlyozta.
Mindez ahhoz vezetne, hogy a legtöbb beruházás leáll, amiben önkormányzati vagy állami részvétel van, emellett a magánszektorban is komoly problémákat okozna - tette hozzá a Napi Gazdaság szerkesztője.
Nem titok az Európai Bizottság előtt sem, hogyan sikerült egyszeri tételekkel többletet előidézni a költségvetésben tavaly, és hiába tett költségcsökkentéseket a kormány, Brüsszel szerint ezek nem voltak hosszú távon kigondoltak - vélekedett. Kasnyik Márton, kiemelve: új ajánlásokat fogalmazhatnak meg a magyar kabinet számára.
Samu János, a Concorde elemzője az InfoRádiónak azt mondta: ha megszavazzák az uniós országok a javaslatot, akkor Magyarország évi 1-1,2 milliárd euró uniós forrástól esik el.
Hanganyag: Panulin Ildikó és Kocsonya Zoltán