Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2011. szeptember végén a GDP 82,6 százalékát tette ki, elérte a 22.931 milliárd forintot.

A háztartások nettó megtakarítása a GDP 5,7 százalékának megfelelő összeggel 1.576 milliárd forinttal csökkent a tavaly szeptember végéig eltelt egy évben. Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer, amely az éves GDP 9,6 százaléka volt.

A magánnyugdíj-pénztári kilépések hatását figyelmen kívül hagyva az államháztartás nettó finanszírozási igénye 1.145 milliárd forint, a GDP 4,1 százaléka volt egy év alatt, a háztartások megtakarításai pedig elérték az éves GDP 4,0 százalékát, és meghaladták az 1.100 milliárd forintot.

2011 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási igénye 258 milliárd forintot, a negyedéves GDP 3,6 százalékát érte el az előző negyedévi 348 milliárddal, a GDP 5,1 százalékával szemben.

A tavaly szeptember végét megelőző négy negyedévben a nem pénzügyi vállalatok az éves GDP 2,7 százalékának megfelelő összeggel (759 milliárd forinttal) növelték nettó megtakarításaikat, amihez a tavalyi harmadik negyedév 266 milliárd forinttal, a GDP arányában 3,7 százalékkal járult hozzá. A vállalatok a tavaly szeptember végéig tartó tíz negyedévből csak egyszer, 2009 IV. negyedévében voltak nettó hitelfelvevők.

A háztartások nettó pénzügyi vagyona tavaly szeptember végén 15.519 milliárd forint volt, a nem pénzügyi vállalati szektor nettó kötelezettség állománya 32.426 milliárd forinton állt.

A harmadik negyedévben a nettó lakossági megtakarítások 169 milliárdos növekedéséhez 154 milliárd forinttal járult hozza a hosszúlejáratú hitelek visszafizetése, amelyet 52 milliárdos rövidlejáratú hitelfelvétel mérsékelt. Tőzsdei részvényekbe 62 milliárdot fektetett be a lakosság, míg az előző negyedévben 29 milliárdot vont ki a tőzsdéről.

A nem pénzügyi vállalatok a tavalyi harmadik negyedévben ismét hitelfelvevők voltak 408 milliárd forinttal, míg az év első felében nettó törlesztők voltak. A negyedéves adósságtörlesztést azonban 266 milliárd forinttal meghaladta a pénzügyi instrumentumokba fektetett eszközök értéke.

Selmeczi: az MNB-jelentés nem szakmai alapon született

A Fidesz szóvivője szerint nem szakmai alapon született a Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett jelentése az államadósságról. Selmeczi Gabriella az MTI-vel közölte: a kormány komoly eredményeket ért el tavaly, és idén is folytatja a megkezdett munkát.

"A Magyar Nemzeti Bank idevonatkozó nyilatkozatairól azt gondolom, hogy sajnos nem szakmai alapon születnek, és legkevésbé sem szolgálják Magyarország érdekeit. Ezekben a nyilatkozatokban az almát a körtével akarják összehasonlítani: a bruttó hazai terméket ugyanis forintban mérik, az államadósság egy jelentős része pedig - és ez a szocialista kormányok egyik nagy bűne - devizában van" - mondta a kormánypárti politikus.

Hozzátette: mivel az euróválság miatt az árfolyamok meglehetősen hektikusan változnak, függetleníteni kell tőlük az államadósság számítását, mert csak így kapható reális kép az ország gazdasági helyzetéről.

"Magyarország és a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémáját az jelenti, hogy a Gyurcsány-korszak nyolc éve alatt a szocialista kormányok végletekig eladósították hazánkat" - jelentette ki Selmeczi Gabriella. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány 52 százalékos GDP-arányos államadóssággal adta át az ország vezetését a szocialistáknak 2002-ben, ők viszont 2010-re 82 százalékra növelték az adósságot.

A szóvivő közölte, hogy "ezért a nemzeti ügyek kormányának egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése volt eddig és lesz ezután is az államadósság csökkentése".

"A tavalyi évben komoly eredményeket értünk el, és idén is ezen az úton megyünk tovább" - jelentette ki Selmeczi Gabriella.