A DGS GLOBAL tanácsadócég Bértervezés 2011 című felmérésében több mint 500 munkáltató vett részt, amelyek teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma meghaladja a 342.000 főt. A kutatásban részvevők 45 százaléka tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést 2011-ben - ami jelentős előrelépés az elmúlt évi 37 százalékhoz viszonyítva -.

A munkáltatók 11 százaléka befagyasztja a béreket, mivel 2010-ben emelte azokat. A válaszadók 20 százaléka azonban úgy fagyasztja be a béreket, hogy már 2010-ben sem emelte azokat. A felmérésben résztvevők valamivel több mint két százaléka átlagosan kilenc százalékos bércsökkentést tervez.

Munkakörönként változó arányok

A felmérés során vizsgált munkaköri besorolási kategóriák (felső vezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkakörök, fizikai munkakörök) közül a "nyertesek" a fizikai munkakörök. Átlagosan "csak" 4,66 százalékos béremelésre számíthatnak, azonban a kutatásban részvevő munkáltatók 51 százalékánál. A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy a felső vezetők számára béremelést biztosít 2011-ben. Ez hét százalékos előrelépés az elmúlt évhez képest, amikor a felső vezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak.

A kutatásban részvevő vállalkozások, szervezetek 13 százaléka emelte 2010-ben az e munkakörben foglalkoztatottak bérét és ezért úgy döntöttek, hogy az elkövetkező, 2011-es évre nem terveznek újabb változtatást. A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja a topmenedzserei munkabérét. Ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb.

A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent. Míg 2009. harmadik negyedévében a munkáltatók hat százaléka tervezett az e munkakört betöltők esetében bércsökkentést, addig 2010 őszére ez az arány három százalékra csökkent. A felmérésben résztvevő cégek 24 százaléka még nem döntött a felső vezetők béremeléséről. Úgy érzik, hogy még nem áll elegendő információ a rendelkezésükre ahhoz, hogy ebben a kérdésben döntést tudjanak hozni.

A bérfejlesztést tervezők jellemzően 2-5 százalék közötti emeléssel számolnak, de jelentős (kilenc százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek 10 százalék vagy afeletti béremeléssel kalkulálnak. A felső vezetők 2011-re tervezett átlagos béremelkedése 5,07 százalék.

A munkáltatók átlagosan 44 százalékban, azaz tavalyhoz képest hat százalékkal többen terveznek béremeléssel a középvezetők esetében, és 35 százalékkal kisebb mértékben, azaz "mindössze" 20 százalékban számolnak tartósan a bérek befagyasztásával.

A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett 10 százalékuk döntött. A többségi magyar tulajdonban levő vállalkozások esetében ezek az arányok, 27, illetve 22 százalék. Egyértelműen megállapítható, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak, visszafogottabbak a külföldi hátterűekkel szemben.

A felmérésben résztvevő cégek 22 százaléka érzi úgy a középvezetők esetében, hogy a tervezéshez még nem áll rendelkezésükre elegendő információ.

A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalatok és az állami, önkormányzati szervek tervei szerint a középvezetői munkabérek 40 százalékban befagyasztásra kerülnek. A válaszadók 34 százaléka 4,1-5, valamivel több, mint 20 százalék 2,1-3, illetve 3,1-4 százalék közötti béremelést tervez ebben a munkakör kategóriában. Az átlagos béremelés mértéke 4,94 százalékos. A felsővezetőkhöz hasonlóan a középvezetők esetében is a válaszadók kilenc százaléka tervez 10 százalékot megközelítő vagy meghaladó mértékű béremelést.

Béren kívüli juttatások

A cafetéria tervezése ismét komoly dilemmát jelent a munkáltatóknak. Jelenleg még nem alakultak ki egyértelműen a 2011. évi adó- és járulékszabályok. A felmérés lezárásának (2010. október 24.) időpontjában annyit lehet tudni az elképzelésekről, hogy ismét jelentős változások lesznek. A kormányzati tervek szerint több béren kívüli juttatás kikerül a kedvezményes adózási körből, ugyanakkor várhatóan kisebb mértékű elvonás sújtja az egyes elemeket.

A több mint 500 kutatásban részvevő szervezet közül a béren kívüli juttatásokra fordítható keret emelését tervezők aránya hat százalék.