Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy áthárítják-e az extraprofitot termelő vállalatok a válságadót a lakosságra, azzal azt is állítjuk, hogy eddig is úgy áraztak, ahogy akartak, márpedig ez nem teljesen igaz - mondta az InfoRádiónak a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója.

Palócz Éva szerint igaz ugyan, hogy a közszolgáltatások árképzésénél vannak furcsa jelenségek, de reménykedik abban, hogy a kérdés ebben a formában nem releváns, és a cégek nem is fogják az ügyfelekkel megfizettetni az Orbán Viktor miniszterelnök által bevezetett extraadókat.

A kormányfő szerdán közölte, hogy novembertől 2011 végéig nem utalnak a magánnyugdíjpénztáraknak, ehhez kapcsolódva pedig megteremtik annak lehetőségét, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok visszaléphessenek az állami pillérbe.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a magánnyugdíjpénztárakba átlépettek nem az állami nyugdíjalapba, hanem a pénztárba fizetik be havi hozzájárulásukat, ezért ez az összeg hiányzik az állami pillérből. Az állam megteheti, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem utal a magánpénztáraknak, ez azonban azzal jár, hogy azoknál nagy hiány keletkezik, amit előbb-utóbb meg kell szüntetni.

Arra a felvetésre, ez a lépés válasz-e arra, hogy az Európai Bizottság nem engedélyezte a nyugdíjreform költségeinek leírását, Palócz Éva közölte: a jelenlegi helyzet fennmaradása nagyon veszélyes állapotot teremtett volna, hiszen folyamatosan nőtt volna az az összeg, amit az államnak a magánnyugdíjpénztárakhoz kellett volna eljuttatnia. Ez pedig nem elszámolási kérdés, hanem valóságos, államadósságot növelő tétel - jegyezte meg.

Orbán Viktor azt is közölte, hogy nem kötnek új, a magán- és közszektor együttműködésével létrehozott szerződéseket, a jelenlegieket újratárgyalják, a meg nem kezdett beruházások kontraktusait felfüggesztik.

Erről szólva Palócz Éva elmondta: a ppp-konstrukciók eddig is veszélyesek voltak, és valószínűleg sokkal többet indítottak belőlük annál, mint amennyit az ország fizetési kötelezettségként elbírt volna.

A ppp ellen szól az is, hogy a magánszektorban működő vállalkozások általában drágábban jutnak hitelhez, mint az állami szervezetek, így, amikor a beruházást a magánszektor a saját hitelfelvételén keresztül finanszírozza, az önmagában kamatveszteséget jelent az államnak - tette hozzá a Kopint-Tárki vezérigazgatója.