Infostart.hu
eur:
355.42
usd:
308.01
bux:
133737.72
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Szonda Ipsos: Féltik a magyarok a Molt az oroszoktól

A magyarok 70 százaléka tisztában van azzal, hogy egy orosz cég tulajdonrészt szerzett a Molban, s többségük úgy gondolja, hogy az adásvétel mögött valójában az orosz állam áll. Ugyanakkor az ország gazdasági függetlensége szempontjából fontosnak tartják, hogy a stratégiai ágazatok többségi magyar irányításban maradjanak. A nemzeti olajtársaságot a magyar gazdaság fejlődése szempontjából meghatározó cégnek minősíti a lakosság, s úgy vélik, hogy az orosz tulajdon nem tudná fokozni sikeres tevékenységét, viszont növelné az ország gazdasági és politikai függőségét Oroszországtól - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Szonda Ipsos készített 1000 fő megkérdezésével, az ország felnőtt népességét reprezentáló mintán, a múlt hét végén.

A lakosság héttizede hallott arról, hogy egy orosz olaj- és gázipari vállalat (a Szurgutnyeftegaz) a jelenlegi piaci ár közel kétszereséért megvette a Mol-részvények 21 százalékát az osztrák OMV-től. Akik hallottak az üzletről, többnyire valamilyen hátsó - legalábbis be nem jelentett - szándékot sejtenek mögötte.

Négyből egy megkérdezett úgy véli, a Szurgetnyeftegaz többségi tulajdonosa akar lenni a Molnak, és ennek megfelelően folytatni fogja a magyar olajtársaság részvényeinek felvásárlását. De a válaszadók többsége, 52 százaléka szerint valójában az orosz állam áll a tranzakció mögött, amely így akar befolyáshoz jutni a Molban.

A válaszadók többsége ellenzi a Mol külföldi tulajdonba adását: 67 százalék szerint Magyarországnak az a jobb, ha a vállalat magyar irányítású. A lakosság ragaszkodása a sikeres nemzeti olajtársasághoz több tényezőn alapul. Egyrészt a válaszadók szerint a Mol tevékenysége, működése nagyon fontos (100-fokú skálán mérte 78 pontos fontosságú) a magyar gazdaság, az egész ország fejlődése szempontjából, másrészt nemcsak a Mol, de általában a stratégiai ágazatok többségéről úgy vélik, hogy az ország gazdasági függetlensége szempontjából fontos, hogy ezek többségi magyar irányítás alatt legyenek. Egy százfokú fontossági skálán a stratégiai ágazatok többségi magyar irányítását 85 pontra értékelték, tehát majdhogynem nélkülözhetetlennek tartják.

A sikeresség és a függetlenség sérülne a Mol többségi külföldi - orosz - tulajdonba kerülésével a megkérdezettek szerint. A válaszadók közel hattizede egyáltalán, vagy inkább nem gondolja azt, hogy ha a vállalat orosz többségi tulajdonba kerülne, akkor sikeresebb lenne.

Tízből négy megkérdezett viszont a közepesnél nagyobb mértékben tart attól, hogy ha egy orosz cég többségi tulajdonába kerülne az olajvállalat, akkor növekednének az üzemanyagárak. Ezek a félelmek azonban eltörpülnek az ország növekvő politikai és még inkább gazdasági függőségére vonatkozó aggodalmak mögött.

A megkérdezettek közel fele nagyon tart attól, hogy ha a Mol többségi tulajdonosa egy orosz vállalat lenne, az fokozná az ország gazdasági függőségét Oroszországtól, míg tízből négy megkérdezett - feltehetően történelmi okokból - hasonlóan tart a politikai függőség növekedésétől is.

Az ilyen jellegű aggodalmaknak alapot adhat az, hogy válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben igaznak fogadja el azt a feltételezést, hogy Oroszország a volt szovjet érdekövezet, így többek között Magyarország politikai befolyásolására törekszik a gáz- és olajellátáson keresztül - derül ki a felmérésből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Az AI-esés és az iráni háború eszkalációja tartja nyomás alatt a tőzsdéket

Az AI-esés és az iráni háború eszkalációja tartja nyomás alatt a tőzsdéket

Csúnya és volt szerdán az amerikai tőzsdéken, a rossz hangulat pedig átragadt az ázsiai tőzsdékre is, ahol a nap elején nagy mínuszok alakultak ki, onnan viszont napon belül valamelyest fordult a hangulat, és például a japán tőzsde kis pluszba lendült. A hangulat azonban továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. A határidős részvényindexek állása alapján a tegnapi nagyobb esés után ma stabilizálódhatnak a vezető részvényindexek, stagnálás jöhet az európai, és mérsékelt emelkedés az amerikai tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×