"Három éve elkövettem egy súlyos hibát, nem álltam ki Önök elé, hogy elmondjam: nem mehetnek tovább úgy a dolgok, mint korábban. Megtanultam a leckét. Az én dolgom most az, hogy világosan megmondjam, hogy milyen helyzetben vagyunk és mit fogunk csinálni" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfő esti televíziós nyilatkozatában miután az Országgyűlésben ismertette a kormány válságkezelő csomagjának főbb pontjait.

Ennek ellenére egy dologban máig nem láthatnak tisztán az emberek, az októberben, a IMF-fel kötött megállapodás részleteit nem hozta nyilvánosságra a kormány. A Fidesz már novemberben követelte: derüljön ki, milyen feltételeket szabott a Valutaalap a 20 milliárd eurós hitelkeret biztosításához, milyen szakértői jelentés készült Magyarországról. Utóbbiról az IMF képviselője azt mondta, az csak a magyar kormány beleegyezésével hozható nyilvánosságra. Hétfő este azonban nemcsak Gyurcsány Ferenc, hanem az IMF képviselője is nyilatkozott, aki részletesen beszámolt arról, hogy milyen tapasztalataik vannak a magyar válságkezeléssel kapcsolatban.

"Tesztországban" a helyzet rosszabb, mint amire számítottak?

Még a francia Le Figaro nevezte "tesztországnak" Magyarországot annak kapcsán, hogy az IMF vezérigazgatója a felzárkozó országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás modelljeként tekint rá.

A Valutaalap tavaly év végi, és januári látogatása után a napokban ismét Magyarországon járt az IMF delegációja. Az ellenőrzések lezárása után James Morsink a Magyar Televízió Este című műsorában azt nyilatkozta: elemezték a kormányzat gazdasági javaslatait, és azokat elégségesnek találták. Közölte azt is, hogy javaslataik benne vannak a Gyurcsány-csomagban, azaz a kormány az elmúlt tíz napban konzultált velük a javaslatok kidolgozásakor.

Hozzátette: "három hónappal ezelőtt, amikor itt voltunk, és amikor egy megállapodás született a Nemzetközi Valutaalappal és más intézményekkel, akkor bizonyos politikát fogadtunk el, amely reményeink szerint 2,6%-os hiányt eredményezett volna 2009-re. A gazdaság azóta azonban romlott, és ez Magyarországra is kihatott, úgyhogy Magyarországon most 2009-re kisebb gazdasági fejlődésre számítunk. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy 3-3.5%-os visszaesés lesz".

Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy változó gazdasági környezet és romló mutatók esetén változik-e az IMF feltételrendszere, James Morsink azt felelte: ez a kormányzat programja. A nemzetközi szervezet csak azt döntheti el, támogatja-e azt, vagy sem.

Információk csak külföldről

Az IMF eredeti, Magyarországról készített szakértői véleményét máig nem ismerhette meg a közvélemény. Gyurcsány Ferenc november elején még azt mondta: azért, mert Magyarország csak egy szándéklevelet írt alá az IMF-fel. Hozzátette azonban, hogy miután megvizsgálta a kormány a Pénzügyminisztérium által kezelt megállapodásról szóló dokumentumot, annak tartalmát tudatja a közvéleménnyel. Nyilvánosságra is kell hozni - hangsúlyozta -, mert ha a magyar kormány nevében valaki ír egy ilyen levelet, azt nyilvánosságra hozzák - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.

November 6-án az derült ki, hogy a magyar államadósság harmadát kitevő hitelkeretért cserébe több lényeges gazdaságpolitikai és pénzügyi vállalást tett, illetve törvénymódosítást vállalt a magyar kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank. A kabinet az MNB javaslatára egy 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot jelentett be, amelyből 300 milliárd forintot a bankok tőkejavítására, a fennmaradó részt pedig garanciaalapként használhatja fel. A jegybankelnök elmondta: a garanciaalap célja, hogy a magyar pénzintézetek lejáró forrásai helyett új forrásokat tudjanak bevonni alacsonyabb költséggel. A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkemegerősítést már igénybe vette. A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben - mondta Simor András jegybankelnök. Ez a bejelentés azért volt meglepő, mert a magyar pénzintézetek akkor is, és azóta is azt hangsúlyozzák, hogy a válság nem sodorta veszélybe működésüket. A nyilatkozatokat igazolja, hogy azóta sem vette egyetlen bank sem igénybe a kormányzati segítséget.

Közben kiderült az is, hogy az IMF negyedévenként vizsgálja majd, hogy megfelel-e a megállapodásnak a magyar költségvetés elsődleges pénzforgalmi egyenlege, az infláció mérséklődési üteme, valamint a büdzsé teljes adósságállományának alakulása. Vagyis azt megtudhatta a közvélemény, hogy az IMF negyedévente Magyarországra jön, és ellenőriz valamit, csak az nem egyértelmű, hogy pontosan mit. Másnap Tukacs István, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke jelentette be, hogy a kormányzati szándéknyilatkozaton túl további dokumentumok már nem lesznek nyilvánosak.

Mindeközben publikálta a Le Figaro január közepén a már idézett cikkét, arról, hogy mivel még egyetlen ország sem kapott olyan jelentős nemzetközi támogatást, mint Magyarország, budapesti látogatásán Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a felzárkózó országok számára kidolgozott "védelmi programjának" hatékonyságát kívánta ellenőrizni. A volt francia pénzügyminiszter a lap szerint azért jött el Budapestre, hogy elmagyarázza: az izlandihoz hasonló katasztrófa nem következik be. "Az IMF-vel kötött pénzügyi megállapodás sínen van. Eddig minden a lehető legjobban halad" - idézi a Le Figaro a pénzügyi szervezet vezetőjét.

Arról is beszámoltak, hogy a legrosszabbat sikerült elkerülnie az országnak, hiszen akkor stabilizálódott a nemzeti valuta. A lap arra is emlékeztetett, hogy az államadósság nagy része, amely elérte a bruttó hazai termék 97 százalékát, külföldi devizában halmozódott fel, s ez különösen sérülékennyé tette Magyarországot. Ezért született két hét alatt megállapodás a 12,5 milliárd eurós (15,7 milliárd dolláros) készenléti hitelről, amelyet 6,5 milliárd euróval az Európai Unió és egy milliárd euróval a Világbank is kiegészített.

Leírták azt is: soha korábban a nemzetközi közösség még nem mozdult meg ekkora arányban egy országért, így az IMF számára Magyarország a kelet-európai felzárkózó országok válságkezelésének "tesztországa" lett.