Az amerikai törvényhozás felügyeleti és kormányzati reformmal foglalkozó bizottsága nagy fedezeti alapok vezetőit hallgatta meg arról, hogy ezeknek a javarészt szabályozatlan tevékenységű alapoknak mekkora szerepük volt a globális pénzügyi válságban.

A 78 éves Soros György, a 19 milliárd dollár vagyonú Soros Alapítvány elnöke azt mondta, hogy a fedezeti alapok szerves részét alkották annak a pénzügyi piaci buboréknak, amely kidurrant. Szerinte a válság ezután a származékos pénzügyi termékeket fogja elérni, mivel ez a piac szabályozatlan. Azt javasolta, hogy létre kell hozni egy tőzsdét, ahol ezekkel az eszközökkel kereskedni lehetne.

A bizottsági meghallgatáson Philip Falcone, a Harbinger Capital Partners igazgatója - aki Soros Györgyhöz hasonlóan több mint 1 milliárd dollárt keresett tavaly - a fedezeti piac nagyobb átláthatóságát és felügyeletét sürgette. Soros viszont arra figyelmeztetett: az eddigi szabályozatlan időszak után túlságosan az ellenkező irányba lendülhet az inga, a túlzó, ésszerűtlen és büntetés jellegű szabályozás visszafelé sülhet el.

Soros György úgy látja: a hitelpiac buborék kipukkanása után megtizedelődik a fedezeti alapok száma, 50-75 százalékkal csökken az általuk kezelt pénzeszközök mennyisége.

Az üzletember kritizálta a pénzügyminisztérium bankmentő intézkedéseit, szerinte azok nem megfelelők, nem elfogadhatók. Szerinte nagyobb árat kellett volna szabni a mentőövért cserébe a pénzintézeteknek.

A kongresszus demokrata vezetői több meghallgatást tartanak a pénzügyi válság okairól. Henry Waxman bizottsági elnök egyebek mellett az esetleg továbbra is kockázatot jelentő spekulatív befektetési alapok (hedge funds) szabályozásának szükségességéről kezdeményezett vizsgálatot.

A politikus hangsúlyozta: ezek a speciális befektetési alapok elképzelhetetlen bevételekre tettek szert, piacuk alig szabályozott, egy részük pedig még adókedvezményekben is részesül. Hozzátette: az alapok vezetői jövedelmük egy része után mindössze 15 százalékos kamatadót fizettek, ez kevesebb, mint amennyit például a tanárok, tűzoltók vagy vízvezeték-szerelők személyi jövedelemadó formájában befizetnek.

Henry Waxman adatai szerint az Egyesült Államokban 8 ezer fedezeti alap működik, amelyek összesen 1,5 ezer milliárd (1,5 billió) dollárt kezelnek.