A kormányfő szerint az elmúlt 80 év legsúlyosabb gazdasági válságának idejét éljük, amikor a fő ellenfél a válság, a bizonytalanság, a megszűnő beruházások, a fenyegetés, hogy munkahelyek sokasága szűnik meg. Gyurcsány Ferenc hozzátette: ebben az új helyzetben nem lehet a régi módon gondolkozni és cselekedni, nem lehet a régi, megszokott, sokak által megunt játszmákat tovább folytatni.

Az új helyzetben együtt kell működni, új, közös megoldásokat kell keresni, olyanokat, amelyek segíthetik Magyarországot, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel élje túl ezt az időszakot - mondta a kormányfő. Hozzátette: olyan változások sokaságát kell elindítani, amelyek elősegíthetik, hogy a válság végén Magyarország pozíciója a régió országaihoz képest erősödjön.

Gazdaságélénkítő program

Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy olyan, 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő programot vázolt, amelyben európai uniós források bevonásával kívánja segíteni a kis- és közepes vállalkozásokat, a munkahelyteremtést és -megőrzést, javítani a bankok hitelnyújtási lehetőségeit és növelni az ország tőkevonzó képességét.

A kormány olyan garanciaprogramot indít a bankok számára, amelynek keretében átveszi a kis- és közepes vállalkozások számára nyújtandó hitelek kockázatainak egy részét, így bíztatja a pénzintézeteket hitelkihelyezésre. A vállalkozásokat kamattámogatással segítené az állam, egyebek mellett a Széchenyi-kártya programon keresztül - tette hozzá a gazdasági miniszter.

A gazdasági tárca vezetője elmondta azt is: az európai uniós források átcsoportosításával juttatnának több forrást a cégeknek, a források 30 százaléka így közvetlen támogatások formájában a beruházásokat segítheti. A hátrányos helyzetű térségek beruházásai akár 70 százalékos támogatásban is részesülhetnek, az összeg 40 százalékát pedig előfinanszírozás keretében kaphatják meg a cégek.

A kormány járulékkedvezménnyel akarja elősegíteni a munkahelyek megőrzését és létrehozását. A gazdasági miniszter szerint ennek köszönhetően 20 ezer új munkahely jöhetne létre.

Többet!

A termelés növekedését piacbővítéssel is segítené az állam. A miniszter elmondta: többek között a növekvő piacokon keresnek partnert a hazai cégeknek, például Kínában, a Balkánon vagy Oroszországban. Emellett beszállítói programok is indulnak, decemberben már a Kecskemétre építendő Mercedes-gyár számára keresnének beszállítókat.

Az építőiparban 1800 milliárd forintnyi keresletet támasztana a kormány európai uniós források bevonásával, ez majdnem annyi, mint az iparág egy éves teljesítménye.

Az adóváltoztatási tervek kapcsán Bajnai Gordon azt mondta: a kormány várja azokat a javaslatokat, amelyekkel csökkenthetők a vállalkozások terhei, ezeket azonban csak kiadáscsökkentéssel vagy adóátrendezéssel tudja megvalósítani.

A miniszter beszélt a gazdaság kifehérítésének fontosságáról - mint mondta, tarthatatlan, hogy 2 millió adófizető tartson el 10 millió embert - és a fojtó bürokrácia felszámolásának szükségességéről. Ez utóbb kapcsán megjegyezte: a változtatásokat az államnak magán kell kezdenie, tarthatatlan például az, hogy a hivatalok határidőn túl tartozzanak a vállalkozásoknak.Az MNB a kitűzött konvergencia pályán tartaná az országot

A pénzügyi, gazdasági válság nyomán tovább lassul a gazdaság, ugyanakkor Magyarország nem fogyaszthat többet, mint amennyi jövedelmet megtermel - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Magyarországnak vissza kell szereznie a befektetők bizalmát, s ennek érdekében a kitűzött konvergencia pályán tovább kell haladnia - jelentette ki a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy a gazdasági válságból való kilábalás nem képzelhető el a költségvetési hiány növelésével.

A Fidesz hétpontos növekedési csomagot javasol

Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa hétpontos növekedési javaslatcsomagot ismertetett a csúcson, ahol azt is elmondta, hogy jónak tartja a Bajnai Gordon gazdasági miniszter által említett lépések irányát, de szerinte ma már politikai fordulat nélkül nem lehet hiteles gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani.

Matolcsy György a gazdasági bizottság kibővített ülésén a Fidesz hétpontos növekedési, foglalkoztatási és válságkezelési javaslatai között említette az adó- és járulékreformot, amelynek első eleme, hogy a jelenlegi 29 százalék helyett 20 százalékos lenne az általános munkaadói járulék, ami viszont nulla százalék lenne a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és részmunkaidős foglalkoztatásnál.

Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szintén a javaslatok között említette az építőipari és ingatlanpiaci konszolidációs alap létrehozását: szerinte szükség lenne a 400 milliárdos lánctartozás állami kivásárlására, a vállalati hitelek mögé hitelgaranciát kellene állítani és 10 napos banki fizetést kellene előírni.

Demján szerint Magyarország torzszülött

Demján Sándor szerint Magyarország alapvető hibája, hogy torzszülött a foglalkoztatási, termelési konstrukciója, jelenleg új értéket mindössze félmillió ember állít elő.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a termelésre, az új érték előállításra kell koncentrálni.

A vállalkozó kijelentette: senkinek ne legyen illúziója, az államcsőd bármikor bekövetkezhet. Hozzátette: az ország a csökkenő teljesítmény mellett nem ismételheti meg a már korábban többször elkövetett alapvető hibát, hogy hitelből finanszírozza a működését.Kóka: A vállalkozásoknak csak néhány napjuk van

Éles kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben Kóka János szabad demokrata elnök. Mint mondta, a gazdasági miniszter által bejelentett program, amely segítené a vállalkozások hitelhez jutását jó, de az országnak nincs több hete ennek elkészítésére, ahogy azt Bajnai Gordon ígérte. Szerinte néhány napon belül el kellene készíteni egy 100 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagot a hazai kisebb cégek számára.

Az SZDSZ által készített vitairata öt szükséges lépést tartalmaz - mondta -, amelyben a többi mellett új adópolitika és az állam, valamint az önkormányzatok reformja is szerepel. Szükséges az euró 2012-es bevezetése, a hitelképesség fenntartása, a jóléti támogatások rászorultság alapján való szétosztása.

Kóka János pártja adójavaslatai között említette a kedvezmények szűkítését, az élőmunka terheinek mérséklését, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ne emelkedjen az áfa, annak ugyanis inflációs kockázata lenne. Hangsúlyozta: emelni kellene a személyi jövedelemadó sávhatárait, a jóléti támogatásokat pedig rászorultság alapján kellene kiosztani.

A szabad demokraták elnöke szerint Magyarország azért ilyen sérülékeny a válságban, mert az állam nagy részében velünk marad a szocializmus. Kóka János a problémák között sorolta, hogy nem versenyképes az oktatás és az egészségügy, pazarlóak az önkormányzatok, százezrek vannak, akik nem járulnak hozzá az állami kiadásokhoz és egymillióra tehető az "álminimálbéresek" száma.

Szavai szerint a kormány semmit sem tesz az elbocsátások megakadályozására, szerinte az elmúlt hetek egyetlen értékelhető javaslata a saját pártja által benyújtott költségvetési plafontörvény javaslata volt, ezzel szemben a kabinet által benyújtott büdzsé és az adótörvények nem oldják meg a jelenlegi problémákat.

Kifogásolta, hogy miközben a kormány elveszi a pedagógusok vagy a tűzoltók 13. havi fizetését, megtartja az állami vezetők üdültetésére szánt több milliárd forintos keretet.

Gyurcsány felhagyna a politikai ellenségképzéssel

A miniszterelnök a vita során azt mondta: legalább négy egyezségre van szükség az országban. Az elsőnek a kormány által javasolt gazdaságélénkítő csomagra kell irányulnia, másodsorban megegyezésre kell jutni a munkahelyek védelme és a piac rugalmasabbá tétele érdekében.

Harmadsorban fontosnak nevezte - bár hangsúlyozta, hogy mindennek kockázata is van -, hogy a Magyar Nemzeti Bank olyan kamat- és árfolyam-politikát kövessen, amely segíti a válságkezelést. A miniszterelnök kiemelte a reformszövetség szükségességét is, mert mint mondta, a szükséges átalakítások azért maradtak el az elmúlt években, mert nem volt meg hozzájuk a szervezett társadalmi támogatás.

Gyurcsány Ferenc szerint az ország bajai azért szaporodtak el, mert az előző évtizedben elindult a politikai ellenségképzés átfogó gyakorlata, amelyben valamennyi politikai erő végveszélyben érezhette, érezheti magát. Mindenez azonban változtathatnak az olyan események, mint például a gazdasági csúcs, amely utat nyit az összerendeződés politikája előtt.