A nemzeti vagyongazdálkodásról szervezett vitát a Baross Gábor Társaság. A vitaindító előadás megtartására Kovács Árpádot, az ÁSZ elnökét kérték fel.

Állami vagyonvesztés, a felelősök megnevezésének elmulasztása, átláthatatlan gazdálkodás - az ÁSZ jelentése szerint ez jellemezte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. tavalyi működését.

A számvevők rámutattak, hogy csak részben valósultak meg az állami vagyonról szóló, tavaly szeptemberben hatályba lépő törvény céljai, amelynek nyomán az ÁPV Zrt.-t, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot összevonták. A társaságok egybeolvasztása révén január elsejétől működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. létrejöttével a szervezők szerint az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága nem javult, sőt az új szervezet a rábízott vagyont nem, vagy csak hiányosan vette nyilvántartásba.

Az ellentmondó tulajdonosi intézkedések és a számonkérés hiánya miatt komoly kára keletkezett a magyar államnak. Az Állami Számvevőszék jelentése súlyos hiányosságokat tárt fel több állami tulajdonú vállalat gazdálkodásával kapcsolatban, illetve a Budapest Airport és a MALÉV privatizációja kapcsán, valamint figyelmeztet a korrupciós veszélyekre.

Kovács Árpád: 18 éves adósság

A vitaindító előadásra felkért ÁSZ-elnök az InfoRádió kérdésére elmondta: a nemzetgazdasági vagyont most először összesítik. Mindez csak az állami tulajdont fogja érinteni, hiszen az önkormányzatok nincsenek erre kötelezve. A Nemzeti Vagyonkezelő Szervezetnél lévő vagyon értékéről ősz végére készül el a nyilvántartás, mindez egy 18 éves hiányt fog bepótolni.

Ha bízunk az állam szerveiben, akkor nem feltétlenül szükséges egy ilyen, hatalmas informatikai apparátusokat feltételező országos nyilvántartás - tette hozzá Kovács Árpád. Magyarországon ugyanakkor egy érdekes kettősség jelent meg. A privatizációs folyamat egy központilag vezérelt folyamattá vált, így viszont már szükséges lett volna egy információs bázis. Ez a bázis pedig az 1990-es évek elején nem létezett. Az állami vagyonra vonatkozóan az 1990-es évek végére alakult ki egy viszonylag megbízható nyilvántartás, de ez még most sem teljesen tökéletes.

Ez nem azt jelenti, hogy a vagyonelemekről nem tudnak, hanem a nyilvántartási kategorizálással, az átláthatósággal és a naprakészséggel akadnak problémák - jelezte az ÁSZ elnöke. Az aktuális költségvetéshez minden évben csatolni kellene a nemzeti vagyonmérleget, de ilyen Magyarországon nem létezik. Ezt egyik kormányzat sem tudta produkálni - tette hozzá.

Az 1990-es évek elején volt olyan eset, hogy az Állami Vagyonügynökség akkor vette észre, hogy egy vállalat hozzá tartozik, amikor annak igazgatója szabadságra akart menni, és beküldte a papírt az ÁVÜ-höz. Ehhez képest történt előrelépés, de a végleges rendezés nem történt meg. Most ez várható, de ha ennek alapján azt hisszük, hogy pontosan fogjuk tudni, hogy mije van az államnak, akkor tévedünk - vélekedett Kovács Árpád.

Az ÁSZ elnöke nem számít felelősségre vonásokra a vagyonleltár eddigi elmaradása miatt. Kovács Árpád elmondta: inkább abban látja a készülő összesítés jelentőségét, hogy megszűnjön a korábban tapasztalható "elképesztő zavar". Inkább a nagy vonalak, és a félreértések tisztázása fontos - vélekedett Kovács Árpád. Az 1990-es évek elején például azt hitték, hogy az állam gazdálkodási vagyona, tehát ami vállalkozásokban működik, teszi ki a vagyon döntő hányadát. Aztán kiderült, hogy mindez csupán a 20 százalékát teszi ki a teljes nemzeti vagyonnak.

A különböző vagyonkategóriák mozgatása ugyanis egy igen rossz kiindulási helyzetet hozott. Létezik ugyanis önkormányzati vagyon, meg kell különböztetni az állam vállalkozási vagyonát, más vagyonelemek pedig az államszervezet működését teszik lehetővé. Fontos csoportot képeznek az állami szolgáltatásokkal összefüggő vagyonelemek, például a kórházak, egyetemek épületei.

A földhivatali nyilvántartásokban 150 ezerrel több vagyontárgy szerepelt, mint amennyit a magyar állam nyilvántartott - emlékeztetett az ÁSZ elnöke. A nemzeti holding egységes vagyonkezelési rendszert tesz szükségessé. Ennek három része lesz: az egyik részleghez a vállalkozások, a részvényvagyon tartozik majd, a másikba az épületvagyon, a harmadikba pedig a földingatlan - tette hozzá Kovács Árpád.