Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Még az Egyesült Államokban sem látják az alagút végét

Akár 400 milliárd dollár is lehet az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság miatti veszteség - mondta a Central European Credit Ingatlanhitel Zrt. vezérigazgatója. Varga Eszter az InfoRádióban hozzátette: a rossz jelzáloghitelek bedőlési csúcsa 2008-ra várható az Egyesült Államokban, a válság hatását pedig már a lakosság is érzi.

Az amerikai lakosság már csökkentette a fogyasztását és a munkanélküliség is emelkedett a másodlagos jelzálogpiaci válság következtében - mondta az InfoRádióban a Central European Credit vezérigazgatója.

A válság oka 2001-től eredeztethető, ekkor ugyanis az alacsony kamatszintnek köszönhetően a lakosság jelentős ingatlanvásárlásba kezdett, az emberek már nemcsak a saját igényeik kielégítésére vásároltak házakat, hanem befektetési céllal is.

Varga Eszter hozzátette: ennek köszönhetően az ingatlanárak 10-15 százalékkal emelkedtek, aminek hatására a bankok és a hiteleket finanszírozó befektetők felbátorodtak. A pénzintézetek a növekvő versenyben egyre nagyobb kockázatot vállaltak: már önrész és adósságvizsgálat nélkül is adtak hiteleket a lakásokra vagy a házakra.

Mindezek fedezetére értékpapírokat bocsátottak ki, sok befektető pedig már nem is az ingatlanokban, hanem ezekben a másodlagos papírokban látott lehetőséget.

2006-ban azonban emelkedtek a kamatok. Ennek eredményeként megcsappantak az ingatlanbefektetések, a már felvett hitelek törlesztő részletei pedig emelkedtek. Az ingatlanárak esni kezdtek, az úgynevezett rossz hitelek pedig elkezdtek bedőlni.

A piac ekkor ismerte fel, hogy igen kockázatos volt az önerő megléte és a fizetőképesség vizsgálata nélkül kiadni a hiteleket. Az árcsökkenés miatt ugyanis ezeket gyakran még a ház ára sem fedezte.

Mindez hatalmas piaci bizalmatlanságot okozott. Ennek következtében a bankok visszafogták hitelezésüket, ami tovább növelte a válságot. Ez már érezteti hatását az egész amerikai gazdaságban: a lakosság visszafogta a fogyasztást, a munkanélküliség pedig emelkedett az Egyesült Államokban. A befektetési kedv csökkenése pedig az egész világon érzékelhető.

Varga Eszter szavai szerint az amerikai központi bank most a válság feloldása érdekében kamatcsökkentéssel hatalmas pénzt pumpál a gazdaságba. Azt pedig még senki nem tudja, hogy átmeneti válságra lehet számítani vagy elhúzódó recesszióra.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×