Három egykori és a jelenlegi tőzsdeelnök mondta el a véleményét a börze helyzetéről és festettek elég sötét képet a jövőről.

Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde első ügyvezető igazgatója, jelenleg a Befektetővédelmi Alap elnöke elmondta: a tőzsde '90-es évek eleji indulásakor pozitív elem volt, hogy a Budapesti Értéktőzsde nem állami börze lett, és az első időszakban nem volt profitorientált.

Azt is a pozitív elemek közé sorolta, hogy a gazdasági szereplők, így a bankok is, csupán professzionális értékpapír cégeken keresztül vehettek részt a tőzsde munkájában.

Amikor ez megváltozott, és például a hitelintézetek saját jogon kapcsolódtak be ismét a tőzsdei kereskedésbe, az visszavetette a befektető bankári tevékenységet Magyarországon is.

Hardy Ilona elemezte, milyen kapcsolat valósult meg a magyarországi korai '90-es évekbeli privatizáció és a tőzsde között.

Elmondta: bár először az értéktőzsdének azt a szerepet szánták, hogy tömeges méretekben itt valósuljon meg a magyarországi cégek magánkézbe adása, ebből kevés vált valóra, az első privatizációk közül csupán a Danubius és a Pick maradt napjainkig is a tőzsdén.

Járai: esztelen privatizáció

Járai Zsigmond volt MNB-elnök, a privatizáció és a tőzsde kapcsolata témakörében éles kritikával illette a magyarországi magánkézbe adási folyamatot.

Megfogalmazása szerint "elmondható, néhány rablóbanda rátelepül az országra, hol privatizálnak, hol kormányoznak". Járai szerint a mostani piaci szereplők már "intézményesen rabolnak" a magyar gazdaságban.

Járai Zsigmond a '90-es évek közepétől lezajlott privatizációval kapcsolatban elmondta: "a Horn-kormány esztelenül mindent privatizált" mégpedig anélkül, hogy megfelelő intézmények, például jól körülírt verseny-felügyeleti szabályok érvényesültek volna Magyarországon. Így aztán Járai szerint a modern állam nem alakult ki az országban. Rámutatott: a legfőbb probléma az országban a korrupció, ennek visszaszorítására kellene a hangsúlyt helyezni, mivel "a fejétől bűzlik hal".

A volt tőzsdeelnök és jegybank-elnök, (az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere) szerint "olyan kormányt kellene választani, amelyik tudja, mit kell csinálni (...), én egyre jobban hiszek abban, hogy egy rendes állam, egy tisztességes állam kell Magyarországon".

Szalay-Berzevicy Attila: mindegy a kormány színe

Szalay-Berzevicy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke némileg pesszimistán ítélte meg az elmúlt évek értékpapír- és tőkepiaci, illetve gazdasági fejlődését.

Kiemelte: teljesen mindegy volt, hogy milyen színű kormány tevékenykedett az országban, nem küzdött azért kellően, hogy a magyar munkaerő versenyképessége nőjön, a magyar dolgozók jobban eligazodjanak a pénzügyi ismeretekben, a pénzügyi kultúrában, ennek is betudható, hogy igen kevés a magyar befektető a Budapesti Értéktőzsdén.

Közölte: az elmúlt négy évben mintegy négyezer milliárd forinttal nőtt az árfolyamnyeresége azoknak az értékpapíroknak, amelyeket külföldi intézményi befektetők tartanak a kezükben.

A magyar befektetőkre - például a Magyarországon tevékenykedő nyugdíjpénztárakra - viszont az jellemző, hogy nem szeretik az értéktőzsdét, nem ruháznak be részvényekbe.

Szalay-Berzeviczy Attila elmondta: egy növekedésbarát országnak, kormánynak mindenben segítenie kellene a tőzsdét, ma például a BÉT-en kívül nincs olyan intézmény az országban, amely a nyugdíjreform mellett pártsemlegesen érvelni tudna.

Jaksity: több vállalatot a tőzsdére!

Jaksity György, szintén volt tőzsdei vezető, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója szerint, ha a tőzsde azért lobbizik, hogy egyre több vállalat papírja szerepeljen a parketten, azzal az egész magyar gazdaság fejlődését szolgálja.

Véleménye szerint a Budapesti Értéktőzsde "a szerencsétlen magyar környezet" ellenére a világ tőzsdéi között az egyik legnyereségesebb. Súlyos gondnak nevezte azonban, hogy 2000 óta baj van a magyar gazdaságpolitikával a tekintetben, hogy a mindenkori kormányok intézkedései révén a megtakarítások jelentősen csökkentek, és ez negatívan hatott a tőzsdére is.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint szükség lenne arra is, hogy a kormányzat az adórendszeren keresztül támogassa a Budapesti Értéktőzsde fejlődését.