Infostart.hu
eur:
367.28
usd:
327.45
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

Magyarország van a legriasztóbb gazdasági helyzetben

Visszavetheti az Európai Unió további bővítését a közép-európai új tagországok populista pártjainak hatalomra kerülése - írja a The Economist. A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap szerint Magyarországé az egyetlen olyan stabil kormány, amelyet a politika fő sodorvonalába tartozó pártok alkotnak, ugyanakkor valószínűleg ez az ország van a legriasztóbb gazdasági helyzetben.

Meglehetősen negatív képet fest az Európai Unióhoz két éve csatlakozott közép-európai országokról a The Economist legújabb száma.

A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap szerint míg a csatlakozás előtt a térség kormányai figyelemreméltó elkötelezettséggel törekedtek arra, hogy mindenben megfeleljenek a klubtagsági követelményeknek, addig mostanra sok tekintetben a térség stagnálni kezdett.

Pozitívum a gazdasági növekedés

A hetilap előnyösnek nevezi, hogy az új tagok gazdasága továbbra is erőteljesen növekszik, és ezzel az ütemmel egy nemzedéken belül felzárkóznak az uniós átlaghoz, ugyanakkor a volt kommunista országok közül ma csak Romániának van erősen reformpárti kormánya.

A The Economist szerint úgy tűnik, hogy mára a gyengeség vált szabállyá a térségben. Csehországban a múlt havi választási döntetlen után egyáltalán nincs kormány, Észtország, Lettország és Szlovénia koalíciói a további reformok helyett a hatalom felosztásával vannak elfoglalva. Szlovákiában és Lengyelországban ráadásul szélsőséges populista pártok kerültek hatalomra.

Magyarország: stabil kormány a legriasztóbb gazdasági helyzettel

A The Economist szerint a magyar az egyetlen olyan stabil kormány, amelyet a politika fő sodorvonalába tartozó pártok alkotnak, ugyanakkor valószínűleg ez az ország van a legriasztóbb gazdasági helyzetben.

A lap szerint ezek az országok olyan futók csoportjához hasonlítanak, akik tempósan haladnak ugyan, de cipőfűzőjük nincs bekötve. Ebben a helyzetben "balesetek várnak az egész térségre".

Hátráltathatják a további bővítést

Az elemzés szerint a nyolc új EU-tagországnak sok kérdésben nincs összetartó stratégiája (ilyen például az Oroszországhoz fűződő viszony, vagy az energiaellátási biztonság), és a rossz kormányzás, vagy a kormányzás hiánya miatt romolhat csatlakozási esélyük a schengeni térséghez, vagy az euróövezethez.

A The Economist úgy véli, hogy az új demokráciák ingatag és populista kormányok hátráltathatják az Európai Unió további bővítését. A Nyugat-Balkánon csak az EU-tagság kilátása veszi elejét az erőszak visszatérésének, hosszabb távon pedig ugyanez tartja a helyes úton Törökországot, Ukrajnát és Grúziát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×