Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás egy adózási forma. Több adó- és járulékfajtát foglal magában: a foglalkoztató 20 százalékot, a foglalkoztatott 15 százalékot köteles fizetni a bruttó bérből.
Alapfeltétele, hogy az választhatja, akinek van főállása, a minimálbért elérő munkaviszonya.
Az ekho alkalmazását elvileg a munkavállaló kérheti, de a gyakorlatban a munkáltató és a munkavállaló együtt dönt e kérdésben.
Bevételi határa 25 millió forint, efelett nem választható. Az ekhóval nagy valószínűség szerint az eddig színlelt szerződéssel foglalkoztatottak bevétele csökken.
A munkáltató ugyan emelheti az eddig számlára kifizetett összeget profitja rovására, de a munkavállalóra is háríthatja teljes egészében.
Szakértők és az érintettek szerint a legtöbb helyen a munkahelyi feszültségek csökkentése, illetve az esetleges felmondások elkerülése érdekében mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló, az eddigi megbízott átvállal egy részt a felmerülő költségekből.
Az új szerződések megkötésével a munkáltatók többlet adminisztrációs terhet vállalnak fel, mert az eddig számlák könyvelése helyett most személyre szabottan kell a kifizetéseket nyilvántartani.
A munkavállalónak az ekhóval kapcsolatban nincs dolga, ő már a nettó összeget kapja meg.
Kérdés azonban, mit csináljon a vállalkozásával. Adószakértők azt javasolják, hogy ebben az évben még ne szüntessék azt meg, várja meg mindenki, hogy változtatnak-e az adótörvényeken az őszi, menetrendszerű módosításkor.
Sajtóhírek ugyanis előrevetítették, hogy akár meg is szüntethetik jövőre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, ha nem éri a 10 ezret az azt választók száma.
Az adószakértők azt mondták: mivel eleve csak a médiában és a kulturális területen dolgozók választhatták az ekhót, nem túl valószínű, hogy meglesz a 10 ezres adózói kör.
Szia, Anya! – új átverés terjed itthon, mutatjuk, mire kell figyelni