Amennyiben a fúzió létrejön, a közös cég piaci értéke 21 milliárd euró lenne, és az amerikaiak közleménye szerint a szinergiák révén évi 375 millió dolláros megtakarítást hozna az üzemeltetésben.

Az Euronext részvényesei a keddi közgyűlésen vitatják meg az ajánlatot, amely szerint az új cég központja New Yorkban lenne, és az ottani tőzsde eddigi vezérigazgatója, John Thain vezetné a vállalatot, helyettese pedig az Euronext vezére, Jean-Francois Theodore lenne.

A nagy tőzsdékre évek óta egyre komolyabb elvárás nehezedik egyfelől a tulajdonosok részéről, akik magasabb profitot követelnek, másfelől az ügyfelek részéről, akik alacsonyabb tranzakciós díjakat szeretnének.

A megoldás a piac konszolidációja egyesülések révén. Ezt talán a német Deutsche Börse látta meg először, amikor még 2004-ben felvásárlási ajánlatot tett a londoni tőzsdére.

A Deutsche Börse lépését követően a Euronext is kénytelen volt jelezni, hogy érdekelné a londoni tőzsde megvásárlása, ám később a frankfurti részvényesek nyomására mindkét jelentkező visszalépett és egymással kezdtek tárgyalni a fúzióról.

Az amerikai-európai üzletbe még beleszólhat a Deutsche Börse is, amennyiben valóban előrukkol azzal az ellenajánlattal, amely a Financial Times szerint Euronext részvényenként 90 euró lenne.

A háttérben a legnagyobb játékos az amerikai Atticus befektetési alap, amelynek 9 százalékos részesedése van az Euronextben, 6 százaléka a New York-i tőzsdében és 5 százaléka a frankfurti tőzsdét üzemeltető Detsche Börsében.

A fúziós próbálkozások másfél éve alatt az Euronext részvényei 240 százalékot emelkedtek, és jelenleg 76 euró körüli áron forognak.