Infostart.hu
eur:
360.87
usd:
309.09
bux:
151539.19
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Nyitókép: Pexels.com

Drámai eredményt hozott egy UNICEF-felmérés a magyar fiatalok körében

Az UNICEF Magyarország friss, reprezentatív felmérése szerint a 13-25 éves korosztály túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései, 90 százalékuk állítja, hogy kifejezetten szorongást él meg a témával kapcsolatban. Lényeges visszajelzés, hogy a magyar fiatalok háromnegyede személyesen, áldozatok árán is kész tenni azért, hogy elkerülhessük a természeti katasztrófát – nekik szól a gyermekvédelmi szervezet ősszel induló „Klímahősök” programja, aminek célja, hogy a szorongást valódi tudással, generációk közötti párbeszéddel és cselekvéssel váltsa fel.

A Publicus Research az UNICEF Magyarország megbízásából idén júniusban több mint kétezer 13-25 év közötti magyarországi fiatal bevonásával mérte fel, milyen hatással van a klímaváltozás ennek a generációnak a tagjaira, hogyan gondolkodnak a jelenségről. Az online kérdőíves kutatás drámai eredményeket hozott: a hazai fiatalok 90 százaléka állítja, hogy valamilyen mértékben szorongást él meg a klímaváltozással kapcsolatban, 33 százalék pedig kimondottan erőteljesen szorong. Elmondható, hogy a korosztály többsége komoly jelentőséget tulajdonít a témának, 60 százalékuk rendszeresen, 15 százalékuk pedig napi szinten foglalkozik vele. A megkérdezettek háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében – olvasható az ENSZ gyermekjogi ügynökségének közleményében.

A válaszadó fiatalok 35 százaléka számára jelenleg a klímaváltozás a legfontosabb, 21 százalékuk számára pedig a második legfontosabb kérdés, amelyet az olyan kríziseknél is súlyosabb problémának látnak, mint az ukrajnai háború vagy a szegénység.

A Publicus felmérése szerint a klímaváltozás a képzettebb fiatalokat érdekli a leginkább (50 százalékuk első helyen említette ezt a problémát), a nem tanuló, legfeljebb szakiskolát végzett fiatalokat pedig a legkevésbé (nekik csupán 11 százalékuk tartja ezt a legfontosabb problémának). A kutatók szerint nem véletlenül, hiszen – ahogy az a vonatkozó nemzetközi adatokból is kiderül – a képzettség és a társadalmi státusz nagyban befolyásolja a klímatudatosságot. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok tanulmányaiktól és szociális hátterüktől függetlenül egyöntetűen elfogadják a klímaváltozás tényét – alig egy százalékuk mondja magát szkeptikusnak.

Az UNICEF Magyarország kutatásából kiderül, hogy a hazai fiatalok csaknem

60 százaléka félelmet és aggodalmat, harmaduk pedig kimondottan dühöt él át a klímaválsággal kapcsolatban,

tehetetlenséget 53 százalék, nyugalmat viszont mindössze 9 százalék érez.

A kilátások tekintetében mindössze 15 százalék mondja magát optimistának. 51 százalék, vagyis a fiatal korosztály több, mint fele nem bízik benne, hogy el lehetne kerülni a nagyobb bajt, 20 százalék pedig erősen pesszimista. A megkérdezettek messze túlnyomó többsége, 90 százaléka úgy érzi, hogy már ma, a személyes életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival. 66 százalék szerint ez kimondottan gyakran fordul elő, 18 százalék pedig állandóan érzi a klímaváltozást a saját bőrén.

Reménykeltő és fontos, hogy szinte a teljes korosztály személyesen is hajlandó lenne tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, mindössze 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem gondolja, hogy ez az ő felelőssége lenne. A válaszadók fele mindenképpen kész arra, hogy személyes áldozatot hozzon és feladjon a kényelméből, további 26 százalékuk pedig nyitott lenne erre abban az esetben, ha mindenki más is hasonlóképpen cselekszik.

Szintén lényeges visszajelzés, hogy a magyar fiatalok csaknem háromnegyede kifejezetten elégedetlen azzal, hogy mennyi információhoz jut hozzá az oktatási rendszeren keresztül a témával kapcsolatban és még többen,

84 százalékban érzik úgy, hogy szeretnének több tudást kapni az iskolában a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról.

A fenti adatoknak a tükrében is döntött úgy az UNICEF Magyarország, hogy elindítja „Klímahősök” című kezdeményezését, amelynek célja, hogy a korosztályra jelenleg jellemző tehetetlen szorongás helyett valódi tudást, valamint részvételi, megnyilvánulási és cselekvési lehetőségeket kínáljon a fiataloknak – olvasható. A Deloitte Magyarország fenntarthatósági és klímaváltozási szakértőinek támogatásával szeptembertől megvalósuló programra mostantól lehet jelentkezni. A résztvevők nem csak informálódhatnak a számukra fontos témában, de találkozhatnak szakemberekkel, aktivistákkal és döntéshozókkal is, bepillanthatnak a gazdaság szereplőinek tevékenységébe, kérdezhetnek és megvitathatják a fenntarthatóság legfontosabb kérdéseit, hallathatják a hangjukat, illetve teljesíthetnek személyes kihívásokat is.

Azok a 14 évnél idősebb gyerekek és fiatal felnőttek, akik szívesen részt vennének az UNICEF Magyarország ősszel induló Klímahősök programjában, a szervezet honlapján keresztül regisztrálhatnak. (A 14-16 év közötti fiatalok esetében ehhez a szülők hozzájárulása is szükséges.) A szervezők a feliratkozásokkal együtt gyűjtik azokat a témával kapcsolatos konkrét, gyakorlati kérdéseket is, amelyekre a résztvevő fiatalok szeretnének választ kapni a program során.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak. A kormányfő délután arról is beszélt, hogy az ambiciózus célok miatt a gyors, esetenként rendkívüli kormányzati intézkedések a jövőben is megmaradhatnak, pihenni majd 7 év és 8 hónap múlva lesz lehetősége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×