eur:
392.69
usd:
363.26
bux:
65938.65
2024. február 29. csütörtök Elemér
Nyitókép: Unsplash.com

Alvászavar: a kellemetlen hatások csak a kezdetet jelentik

A felnőtt lakosság nagyjából fele legalább egyszer megtapasztalta már a rövid ideig tartó álmatlanságot, a magyarok 10 százaléka pedig tartós inszomniától szenved – hívta fel a figyelmet a Budai Egészségközpont alvásszakértője.

Vannak emberek, akik nehezen tudnak elaludni, mások pedig nagyon fáradtak, ezért gyorsan elalszanak, de zavaróan sokszor fölébredek, és nem tudnak visszaaludni. Ezt az el- és átalvási zavarok együttesét nevezzük inszomniának – magyarázta Várdi Katalin, hozzátéve, az inszomniáról akkor beszélünk, ha a probléma nemcsak egy-egy éjszaka áll fenn, hanem tartósan, hetekig, akár hónapokig, amit a magyar lakosság harmada-fele megtapasztal az élete során.

Az alvásszakértő elmondása szerint az inszomnia hátterében nagyon sok tényező megbújhat. Lehet akár egy rossz szokás; például gyakori, hogy az érintett hosszasan tévézik vagy ül a számítógép előtt, ezek olyan fényeket bocsátanak ki, amelyek ellene hatnak az alvást elősegítő melotonin hormonnak, miközben segítik az ébrenlétért felelős orexin ingerületátvivő anyag felszabadulását. Ugyanakkor vannak, akik épp a tévé előtt alszanak el könnyedén, viszont náluk nem lesz kellően mély az álom, és könnyen felébrednek – magyarázta.

Várdi Katalin tapasztalata szerint sokan azt mondják, hogy istenien tudnak szunyókálni a tévé mellett, de aztán amikor rendesen kellene aludni, nem sikerül nekik, miután

a sárga és kék fény az alvásstruktúra teljes zilálódását okozza, és nem vagyunk képesek fenntartani az alvás mélységét.

Ugyanakkor a társadalmat ma körbevevő rengeteg szorongás, ami részben a Coviddal, részben a háborúval függ össze, szintén abba az irányba hat, hogy az emberek kevésbé tudnak – most már pszichés okból – aludni, amit tovább fokozhatnak az egyéni élethelyzetek és életkihívások – fogalmazott a Budai Egészségközpont munkatársa.

Az alvászavarnak számtalan kellemetlen hatása lehet. Egyfelől a sejteknek az úgynevezett cirkadián ritmusa (napi ingadozása) is megváltozik, de ami fontosabb, hogy a kognitív funkciók is jelentősen sérülnek. Rendkívüli mértékben sérülhet a szellemi működés, ahogyan az érzelmi kiegyensúlyozottság is – emelte ki Várdi Katalin. De az összes endokrin funkciónk is sérül, így aztán a nem alvás komoly tényezője lehet a túlsúlynak, hiszen az energiahiányt evéssel, nassolással fedezzük.

Az alvásszakértő kiemelte, az alvás nem egy passzív folyamat, hanem aktív regeneráció, „ezért muszáj annyit aludnunk, amennyit a testünk igényel, és a szellemünk elvár”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.01. péntek, 18:00
Kandrács Csaba
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. február 29. 05:00
×
×
×
×