Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Unsplash.com

Alvászavar: a kellemetlen hatások csak a kezdetet jelentik

A felnőtt lakosság nagyjából fele legalább egyszer megtapasztalta már a rövid ideig tartó álmatlanságot, a magyarok 10 százaléka pedig tartós inszomniától szenved – hívta fel a figyelmet a Budai Egészségközpont alvásszakértője.

Vannak emberek, akik nehezen tudnak elaludni, mások pedig nagyon fáradtak, ezért gyorsan elalszanak, de zavaróan sokszor fölébredek, és nem tudnak visszaaludni. Ezt az el- és átalvási zavarok együttesét nevezzük inszomniának – magyarázta Várdi Katalin, hozzátéve, az inszomniáról akkor beszélünk, ha a probléma nemcsak egy-egy éjszaka áll fenn, hanem tartósan, hetekig, akár hónapokig, amit a magyar lakosság harmada-fele megtapasztal az élete során.

Az alvásszakértő elmondása szerint az inszomnia hátterében nagyon sok tényező megbújhat. Lehet akár egy rossz szokás; például gyakori, hogy az érintett hosszasan tévézik vagy ül a számítógép előtt, ezek olyan fényeket bocsátanak ki, amelyek ellene hatnak az alvást elősegítő melotonin hormonnak, miközben segítik az ébrenlétért felelős orexin ingerületátvivő anyag felszabadulását. Ugyanakkor vannak, akik épp a tévé előtt alszanak el könnyedén, viszont náluk nem lesz kellően mély az álom, és könnyen felébrednek – magyarázta.

Várdi Katalin tapasztalata szerint sokan azt mondják, hogy istenien tudnak szunyókálni a tévé mellett, de aztán amikor rendesen kellene aludni, nem sikerül nekik, miután

a sárga és kék fény az alvásstruktúra teljes zilálódását okozza, és nem vagyunk képesek fenntartani az alvás mélységét.

Ugyanakkor a társadalmat ma körbevevő rengeteg szorongás, ami részben a Coviddal, részben a háborúval függ össze, szintén abba az irányba hat, hogy az emberek kevésbé tudnak – most már pszichés okból – aludni, amit tovább fokozhatnak az egyéni élethelyzetek és életkihívások – fogalmazott a Budai Egészségközpont munkatársa.

Az alvászavarnak számtalan kellemetlen hatása lehet. Egyfelől a sejteknek az úgynevezett cirkadián ritmusa (napi ingadozása) is megváltozik, de ami fontosabb, hogy a kognitív funkciók is jelentősen sérülnek. Rendkívüli mértékben sérülhet a szellemi működés, ahogyan az érzelmi kiegyensúlyozottság is – emelte ki Várdi Katalin. De az összes endokrin funkciónk is sérül, így aztán a nem alvás komoly tényezője lehet a túlsúlynak, hiszen az energiahiányt evéssel, nassolással fedezzük.

Az alvásszakértő kiemelte, az alvás nem egy passzív folyamat, hanem aktív regeneráció, „ezért muszáj annyit aludnunk, amennyit a testünk igényel, és a szellemünk elvár”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×