eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Nyitókép: Pexels.com

Életveszélyes a túlóra, de egyáltalán nem tilos

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint Magyarországon a munkaerő-elvándorlás miatt újra munkaerőhiány alakulhat ki, és a túlórák száma is növekedhet. Ez pedig a munkavégzés hatékonyságát is csökkentheti.

Egy friss jelentés szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg a rendszeres túlórázás miatt kialakult stroke-ban és szívbetegségben. A tanulmány szerint a legtöbb haláleset Délkelet-Ázsiában és a nyugati csendes-óceáni térségben fordult elő. Az 55 vagy annál több órás munkahét 35 százalékkal növeli meg a stroke és 17 százalékkal a szívelégtelenség miatti halálozást egy 35-40 órás munkahéthez képest.

A WHO jelentése azt is kimutatta, hogy a túlórák miatt elhalálozottak háromnegyede középkorú, illetve idősebb férfi. Bár a tanulmány a koronavírusos időszakot már nem fedte le, az Egészségügyi Világszervezet szerint az utóbbi évben a távoli munkavégzésben látott megugrás és a gazdasági problémák is növelhették a túlórázással kapcsolatban felmerült kockázatokat.

Magyarországon szigorú szabályozás van érvényben a rendkívüli munkavégzésről. A Munka törvénykönyve szerint naptéri évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, akkor ez 300 órára emelhető. Külön megállapodással pedig akár 400 óra rendkívüli munkavégzés is elrendelhető.

Az azonban minden esetben igaz, hogy a túlórát csak indokolt esetben lehet elrendelni – mondta az InfoRádiónak Szűcs László ügyvéd. Hiszen a törvény egyik alapelve az, hogy

a munkavállaló szociális érdekeire is tekintettel kell lenni

ilyen típusú munkáltatói intézkedések esetében. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, ha például a hét végére kíván a munkáltató túlórát elrendelni, ami mondjuk egybeesik egy fontos családi eseménnyel, akkor a jogos szociális érdekekre hivatkozással a munkavállaló jogszerűen mondhatja azt, hogy a túlmunkán nem kíván részt venni – magyarázta a szakember.

A válság előtt sokat túlóráztatták a munkavállalókat, mert munkaerőhiánnyal küszködött a magyar gazdaság – ezt már a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke mondta az InfoRádióban. Palkovics Imre a közeljövőben sem számít kedvezőbb tendenciára. Emlékeztetett: a válság alatt volt egy megtorpanás, amikor a cégek még nem igazán tudták, hogyan alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez, próbáltak megszabadulni a munkaerő egy részéről. Majd aztán kiderült, hogy a feldolgozóiparban még sincs olyan mértékű leállás, így

a megmaradt munkaerőt „maximálisan kihasználva agyontúlóráztatták az embereket, ami még most is jellemző”.

Hozzátette: várhatóan, ha a pandémiás időszak elmúlik, és a korlátozásokat feloldják, a magyar munkaerő egy része visszatér a jobban fizető nyugat-európai piacokra, Magyarország pedig ismét munkaerőhiánnyal fog küzdeni. „És az itt maradtaknak megint az lesz a sorsuk, hogy végetlenségig megpróbálják kihasználni a munkaerejüket.”

Szűcs László ügyvéd szerint a rendszeres túlmunka a munkavégzés hatékonyságát is csökkentheti az azzal járó negatív egészségügyi következmények mellett. „Ha 300-400 órát elérő túlmunkáról beszélünk, akkor egy idő után felmerül az a kérdés, hogy ez vajon mennyire áll összhangban az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésével, illetve, hogy ez hosszú távon nem hat-e ki a munkavállalónak az egészségére, továbbá arra, hogy hatékonyan végezze a feladatát.”

Egy korábbi kutatás szerint a magyar férfiak 61 százaléka dolgozik heti 40 óránál többet, míg a nőknek csaknem fele túlórázik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×