"Teljes Olaszország lezárva" - szerepelt a Corriere della Sera címlapján az országban tavaly március 9-én bevezetett korlátozások másnapján. Akkor az, hogy egy hatvanmilliós ország lakosai csak vásárlás, orvosi látogatás vagy magányosan végzett sporttevékenység céljából hagyhassák el otthonukat, még egészen felfoghatatlannak tűnt - olvasható a The Guardian összeállításában. Több száztól több ezer euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtották a szigorú szabályokat megsértőket, bezárták az iskolákat, egyetemeket és nem alapvető termékeket árusító üzleteket. Csak az élelmiszerüzletek, a bankok, a posták és a patikák maradtak nyitva, az országon belüli utazást pedig csak egészségügyi célból engedélyezték.

Más már a normális

Ekkor még nem sejthettük, hogy néhány napon belül Európa minden országa hasonlóképp cselekszik majd. Március 18-án már 250 millió ember, a kontinens népességének fele élt lezárások közt, míg egyes országokban

az esetszámok két- vagy háromnaponta duplázódtak meg.

Most, egy év elteltével a lezárások harmadik ütemében járunk, hol az enyhítés, hol a szigorítás van épp napirenden, az viszont egységes, hogy az intézkedések már sehol sem tűnnek érthetetlennek. A nyár egy rövidke szakaszától eltekintve Európában az éttermek teraszain ücsörgés, az ismerősök puszival történő köszöntése, az önfeledt kávézói kvaterkázás scifibe illő távolságba került.

Új kor kezdődhet?

Helyettük új szokásokat alakítottunk ki:

• elviteles ételrendelés,
• kizárólag az interneten történő vásárlás,
• könyökök összeérintése üdvözlésképpen.

Még a bürokráciájához ragaszkodó Dél-Európa egy részében is az internetes ügyintézés lett az új norma. Tíz emberből hat vásárlási szokásai változtak meg, az emberek háromnegyede inkább helyben készült termékekért fizet. Az emberek negyven százaléka szeretne több teret otthonába, örülne egy kis balkonnak vagy egy apró kertecskének.

Frédéric Daby, az Ifop közvéleménykutató cég képviselője szerint nem meglepő, hogy változunk: nagy krízisek, terrorcselekmények után is ilyesmit figyeltek meg korábban, ám a status quo visszahúzó ereje legtöbbször felülírta a változás iránti igényt. Most viszont másként alakulthat a folytatás.

"A lezárások meglevő trendeket erősítettek fel.

Ilyen esemény egy generáció életében egyszer következik be, megváltoztatva azt, ahogy dolgozunk, ahogy vásárolunk és ahogy otthoni életünket éljük.

Korai megmondani, mennyire lesznek tartósak ezek a változások, de a kollektív tudat reagált az eseményekre" - mondja.

A lezárások számos negatívumot is hoztak magukkal. Egy kutatás szerint a németek a lezárások második hulláma alatt jóval több mentális problémával küzdöttek meg, mint az első idején, az élettel való elégedettség szintje jelentősen zuhant. Dorota Reis, a saarlandi egyetem kutatásvezetője szerint az emberek többet aggódnak, gyakrabban depressziósak és stresszesek, és a társadalomról alkotott képük is megváltozott. Míg az első lezárások ideje alatt önzetlenül igyekeztek mások érdekében cselekedni, mostanra sokkal önzőbbekké váltak.

A gyerekeket is érintik a lezárások

Az iskolabezárások által a gyerekeket is érintik azok a terhek, amelyek elviselésével egy náluk jóval idősebb generáció is nehezen birkózik meg. Egy francia kutatás szerint a tanulók felénél tapasztalható pszichológia distressz. Olaszországban a második hullám ideje alatt harminc százalékkal nőtt meg az öngyilkossági kísérletet elkövető fiatalok száma, míg a holland gyerekeket kezelő pszichiátriai osztályok egy része telt házzal működik.

Spanyolországban a lezárások első időszakában a gyermekek nem hagyhatták el otthonaikat: szüleikkel vásárolni, sőt, az utcára játszani sem mehettek le.

A tavalyi tavasz komoly tanulságai közt a lezárásokkal kapcsolatosan az szerepel, hogy jobb azokat hamarabb, mint később bevezetni. Olaszország után Spanyolország következett akkor a meghirdetett lezárások sorában: öt nappal később hozták meg a döntést, de mindkét állam több ezres megerősített fertőzésszámot követően lépett csak. Áprilisra a spanyol esetszám a drámai olasznál is magasabbra kúszott, míg Lengyelország vagy Magyarország, melyek egészen kis esetszámnál döntöttek lezárásról, sokkal jobban megúszták az első hullámot. Most az országok igyekeznek a gazdaság életben tartása és a nehezen haladó vakcinázás mellett a fertőzést is kordában tartani: hogy ebből a tavaszból milyen tanulságokat vonhatunk majd le egy év múlva,

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!