eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Nyolcezer éves recept: sünsült, halbél szósz és csalánpuding

A sünsült, a halbél szósz és a csalánpuding volt a britek csemegéje 8000 évvel ezelőtt - derítették ki walesi kutatók, akik archeológiai leletek segítségével állították össze az ősök szakácskönyvét.

A britek ősei nem futamodtak meg a nehézségek elől - ha főzni kellett. A csalán csípős leveleit árpaliszttel, sóval és vízzel keverték össze, majd párolt húshoz adták, és gombócot formáltak belőle.

Amikor éppen nem csalánt ettek, akkor sünre vadásztak. A sünt kizsigerelték, valószínűleg fűszerezték, majd a húst megszárították. Ezután agyagba zárták vagy fűvel beburkolták, majd nyílt tűzön megsütötték.

Időszámításunk előtt 5000 körül azonban az árpakenyér volt a leggyakoribb étel. Háromezer évvel később már elterjedt a füstölt hús és hal, a szalonna és a tej, de csak a rómaiak, majd a többi számtalan hódító nép "adományai" révén alakult ki a változatos angol konyha - figyelmeztet a kutatást vezető Ruth Fairchild.

A rómaiak ismertették meg a helybéliekkel az édességeket és szoktatták rá őket az órákig tartó lakomákra.

Az 1. századtól kezdve lett a fogások alapja a garum - apró tengeri halak, leginkább a tintahal zsigereiből és véréből készített pikáns mártás - és a liquamen (sós halból főzött fűszeres lé). Érdekes, hogy egy sor ma is népszerű étel származik ebből az időből. "Magunk is meglepődtünk, milyen régiek a hagyományos ételeink" - tette hozzá a kutató.

A húspudingot is kedvelték nyolcezer éve; a többféle húst - főleg belsőséget és zsírt - bélbe töltötték - ez több ma is népszerű eledel őse a virslitől a haggisig (a töltött birkagyomor a skótok nemzeti étele).

"Õseink annyi húst, növényi levelet és bogyót ettek, amennyit csak tudtak. S ez sokkal táplálóbb volt, mint sok mai étel. Ráadásul túl sem ették magukat, hiszen rengeteg időt vett igénybe a víz forralása és az árpa őrlése; akkoriban nem volt gond az elhízás" - hangsúlyozta Ruth Fairchild.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×