Az áprilisban, 990 ember megkérdezésével végzett kutatás megállapítja: az emberek többsége tisztában van saját rossz általános egészségi állapotával, azonban ez ellen a többség nem tesz semmit.

A kutatók szerint különösen a 30-39 évesek körében figyelhető meg ez a tendencia. Az egészségi állapotuk romlását leginkább a gimnáziumi és szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők észlelték.

Egy ötfokozatú skálán - az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékeléshez hasonlóan - a lakosság saját általános egészségi állapotát jó közepesre (átlag: 3,62) értékelte, szemben a 2004-ben mért 3,73-as értékeléssel.

A lakosság, saját egészségi állapotának rosszabb megítélésével párhuzamosan, az egészségmegőrzésben is passzívabbá vált, amiben a férfiak "járnak az élen". Míg három évvel ezelőtt 36 százalékuk nem tett és nem is akart semmit tenni egészsége megőrzése érdekében, idén ez az arány 41 százalékra nőtt.

Az egészségmegőrzés szempontjából a lakosság legpasszívabb csoportja a 40-49 éves korosztály, valamint a legalacsonyabb - 8 általános, illetve szakmunkás - végzettségűek.

Kétharmaduk (62-62 százalék, illetve 63 százalék) semmit nem tesz egészségének megőrzése érdekében, azonban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében nőtt az egészségvédelem terén aktívak aránya.

A rendszeresen szűrővizsgálatokra járók aránya jelentősen - 57 százalékról 45 százalékra - csökkent az elmúlt három év alatt. E csökkenés legnagyobb mértékű a 20-29 évesek csoportjában volt, ahol a rendszeresen szűrővizsgálatra járók aránya 2004-ben még 61 százalék volt, míg idén már csak 14 százalék.