Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) a Kérdések és válaszok elnevezésű éves interaktív televíziós fórumon válaszol a lakosság kérdéseire a moszkvai Világkereskedelmi Központ stúdióban 2021. június 30-án.
Nyitókép: Szergej Szavosztyanov

Ők Vlagyimir Putyin lányai, a felesége és az állítólagos barátnője

Aligha van ember a földön, aki mostanában többször szerepelne a hírekben az orosz elnöknél, ugyanakkor magánemberként a ritkábbnál is ritkábban tűnik fel. A madridi sajtó utánanézett családi kapcsolatainak.

A hetvenedik évében járó Vlagyimir Putyin egyszer nősült, 1983-ban, amikor a KGB tisztje volt. Feleségül vette Ljudmila Skrebnyevát, akivel 2013-ban, 30 évvel később elváltak. Skrebnyeva ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt házasságuk alatt is, first ladyként (oroszul pervaja legyi) kulturális és jótékonysági munkát végzett. 2016 óta a nála 20 évvel fiatalabb Artur Ocseretnijjel él együtt, össze is házasodtak, így ma már Ljudmila Ocseretnaja a neve.

Vlagyimir Putyinnak két lánya született a házasságából. „Biztonsági okokból soha nem viselték apjuk vezetéknevét, helyette titkos személyazonosságot használtak” – írják a spanyolok.

Az idősebb, Marija (azaz Masa), Gorbacsov peresztrojkája idején, 1985-ben született a hajdani Leningrádban (ma Szentpétervár). Egyszer a New York Times azt írta róla, hogy Marija Vlagyimirovna Voroncova néven tanult az egyetemen. Endokrinológus, feleségül ment egy Jorrit Joost Faasen nevű holland üzletemberhez, aki a Gazpromnál, Oroszország legnagyobb gázvállalatának dolgozott. Állítólag a házaspár egy ideig Hollandiában, Voorschotenben élt, de Putyin ezt is tagadta, mondván, egyik lánya sem élt külföldön.

Marija a Nomeco nevű cég társtulajdonosa, amellyel részt vesz az orosz egészségügyi szektor legnagyobb magánbefektetési projektjének megvalósításában, rákkutató.

Egy fiuk biztosan van, aki 2012-ben született, de Putyin egy 2017-es interjúban azt mondta, hogy két unokája született. Nem tudni, hogy mindketten Marija gyermekei, vagy esetleg az ifjabb a másik lányé.

Putyin kisebbik lányát Katyerinának hívják, három évvel később született Drezdában (ahol Putyint a KGB állomásoztatta). Wikipedia oldalán Katyerina Vlagyimirovna Tyitova néven szerepel. (Tyitova az anyai nagyanyja neve volt.) A Moszkvai Egyetem kutatója, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa. 2013 és 2018 között élt házasságban Kirill Samalov milliárdossal, akinek édesapja, Nyikolaj a Rosszija Bank társtulajdonosa volt. A Kreml mindig tagadta a létezését, de a Moszkvai Egyetem munkatársai elárulták róla, hogy ő Putyin lánya.

Putyin magánéletével kapcsolatban az elmúlt években gyakran felbukkant a ritmikus gimnasztikázó olimpiai bajnoknő, Alina Kabajeva neve. Az orosz elnök azonban soha nem erősítette meg ezt a kapcsolatot, és az ezzel kapcsolatos kérdésre csak annyit válaszolt, hogy „minden rendben van”, értse ezt mindenki úgy, ahogyan akarja.

Alina Kabajeva tavaly decemberben Moszkvában – Fotó: Gavriil Grigorov\TASS6Getty Images
Alina Kabajeva tavaly decemberben Moszkvában – Fotó: Gavriil Grigorov\TASS6Getty Images

Sok sajtóforrás azt állítja, hogy Kabajevának született gyermeke Putyintól, sőt, állítólag ikrei. Alina Kabajeva 2004-ben, Athénban nyert olimpiai aranyérmet, négy ével korábban, Sydney-ben bronzérmes volt. A taskenti születésű Kabajeva 39 éves, 2001 és 2014 között politikai szereplő volt, egyebek mellett az Egységes Oroszország Párt Legfelsőbb Tanácsának tagja, az Orosz Föderáció Polgári Kamarának tagja, valamint országgyűlési képviselő, a duma tagja is volt. 2014 szeptembere óta a Nemzeti Médiacsoport igazgatótanácsának elnöke, 2016 óta Szport-Expressz nevű sportnapilap igazgatótanácsának vezetője.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×