Török Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a földrengés napján a társainál korábban indult mászni, és a Hallgatás völgye végében, a 6500 méteren felállított kettes táborban tartózkodott a földrengés bekövetkeztekor. Érezte, hogy három alkalommal is megremegett alatta a gleccser, de nem tudta, hogy földrengés történt. A lavina a tartózkodási helyéről nem volt látható, ezért csak később, rádiótelefonon értesült arról a csapásról, amely az alaptábort érte. Hozzátette, hogy ez azért volt meglepetés számára, mert elvileg az alaptábor a legbiztonságosabb hely az expedíció helyszínei közül.

A hegymászó szerint nem is annyira a hógörgeteg, mint az általa keltett széllökés okozta a tragédiát az alaptáborban. "Akinek sikerült elbújni valamilyen kiemelkedés mögé, az megmenekült" - magyarázta. Hozzátette, a kétszáz kilométer/óra sebességgel lezúduló hó a robbanásokéhoz hasonló széllökést keltett. Ez teperte le az embereket, és tépte szét a sátrakat. Elmondta, hogy az iratai és a pénze annak köszönhetően került elő, hogy - tolvajoktól tartva - elindulása előtt becsavarta azokat egy matracba. Ezt a tokjába tett matracot találták meg a serpák több száz méterrel a sátor helye alatt.

Török Zsolt szerint a személyes dolgok előkeresését az is nehezítette, hogy óriási területen szóródtak szét, és a lavina felhőjéből leszálló hó mindent betemetett. Ráadásul ez a hó olyan kemény réteget képezett, hogy az egyik megtalált bakancsát például csak hócsákánnyal sikerült kiásni. A hegymászó elmondta, az egyik bakancsának a balját a másiknak a jobbját találta meg. Ha nem jött volna helikopter érte, felemás cipőkkel kellett volna legyalogolnia. A mászóbakancsa ugyanis feltörte a lábát.

A hegymászó május második felére tervezte a csúcstámadást, és - mint elmondta - nehezen tudta elfogadni, hogy sikerélmény nélkül kellett visszafordulnia. Hozzátette, hogy meg is undorodott attól az elüzletiesedett hegymászástól, amit az Everest lábánál tapasztalt. A világ legmagasabb csúcsára mászók többsége ugyanis hegymászói tudás nélkül, pénzen szeretné megszerezni a csúcs meghódításának az élményét. Ezért, amikor ezer embernek kell mozognia a kifeszített kötelek mentén, akkor a tapasztalt mászóknak is a fizetővendégek ritmusához kell igazodniuk.

"Sokan elismerésüket fejezik most ki, mert úgy gondolják, hogy túléltem valami veszélyeset. Szinte hibásnak is érzem magam, hogy nem voltam az alaptáborban a lavina lezúdulásakor, és nem dobált engem is ide-oda a széllökés. De én nem voltam veszélyes helyzetben. A csapat előtt jártam, amikor a baj történt" - magyarázta az aradi mászó.

"Pár évig nem mennék vissza az Everestre. Most igazi hegymászói élményre vágyom" - jelentette ki. Hozzátette, idén senki nem mászta meg a Mount Everestet, a földrengés után mindenki lejött a hegyről. Szerinte Nepál csak azért nyitotta meg ismét a hegymászóidényt, hogy azok, akik az idén szerették volna meghódítani a föld legmagasabb csúcsát, ne kérhessék vissza a tízezer dolláros (2,6 millió forint) mászási díjat.

A 41 éves Török Zsolt az egyik legjobban jegyzett romániai hegymászó. 2013-ban ő vezette azt a romániai expedíciót, amelynek tagjai oxigénpalack nélkül jutottak fel a 8125 méter magas Nanga Parbatra.