A Magyar Közút által üzemeltetett utakon 2022-ben 980, míg 2023-ban 1397 kárbejelentés érkezett, ezek nagyobb része burkolathibák miatti bejelentések voltak – közölte a vállalat a Pénzcentrum kérdésére.

A társaság azt is elárulta, hogy a bejelentések száma évről évre változik, nagyban függ az adott év időjárásától. A legtöbb burkolathiba a téli időszakban alakul ki, akkor gyakoriak a fagyási-olvadási ciklusok váltakozása, de a tavalyi év nagyon változékony és csapadékos is volt, ezért is nőhetett a bejelentések száma.

"Minden bejelentést egyedileg, külön bírálnak el a szakemberek, de általánosságban elmondható, hogy a kárbejelentések nagyjából harmadánál volt jogos a bejelentett igény" – jelezte a Magyar Közút. A bizonyítási teher mindig a bejelentőké, tehát a károsultnak kell igazolnia, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy ő bejelenti. Emiatt minél pontosabb dokumentációt javasolnak, ugyanis a legtöbb esetben azért nem állapítható meg a kárigény, mert nem áll rendelkezésre elegendő információ az elbíráláshoz.

A másik nagy hazai útkezelő, a Budapest Közút is azt közölte: köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni, és a kárigény bejelentés beérkezésének a napjától számított 30 napon belül a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni a felelősség elismeréséről, vagy kárigény elutasításáról.

"Általános tapasztalat, hogy az adott útszakaszt jól ismerő autós is gyanútlanul fut bele olyan gödörbe, amely előző nap még nem volt ott" – hívta fel a figyelmet Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. A tapasztalatok szerint a legtöbb kátyúkár defekt, ezek egy részében a felnit is javítani kell, illetve gyakran előfordul olyan eset is, hogy sérül a futómű, sőt, szélsőséges esetben személyi sérüléses baleset is lehet a kátyúba futás következménye, ami már milliós nagyságrendű kártérítéssel is járhat. Ha pedig valakinek nincs kátyúbiztosítása – ezeket jellemzően a kötelező biztosítás vagy casco mellé lehet kötni, egyes biztosítóknál önálló termékként is jelen van –, csak az adott útszakasz kezelőjéhez fordulhat kártérítésért.

Papp Lajos is megerősítette, hogy az elbírálás során az útkezelők általában a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de azok sem számíthatnak kártérítésre, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet.

A káresetek dokumentálásánál az alábbiakra kell figyelni, akár a biztosítónak, akár az útkezelőnek nyújtunk be kárigényt:

• az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni
• autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt
• célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen
• a fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni
• a kártérítés folyósításáig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket