eur:
378.63
usd:
348.02
bux:
58010.99
2023. december 3. vasárnap Ferenc, Olívia
Back view of a female teacher teaching large group of elementary students in the classroom.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Hiller István: a magyar pedagógusok bérét magyar forrásból kellene kifizetni

A magyar pedagógusok jelentős mértékű béremelését a magyar központi költségvetésnek kell állnia – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hiller István, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, a párt választmányi elnöke.

„Én úgy látom, hogy ez egy politikai érvelés, politikai csapda” – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Hiller István a pedagógusok béremeléséről. A szocialista politikus helytelenítette azt a vitát, ami a kormány és jó néhány kormánnyal tárgyaló – vagy tárgyalni kívánó – szervezet között zajlik, mondván, koncepciójában nem elfogadható a kormány azon állítása, miszerint akkor tud, illetve lesz jelentős béremelés, ha (leegyszerűsítve) a brüsszeli pénzeket megkapjuk.

Nem vitás, hogy itt egy markáns, 840-850 milliárdos összegről van szó, de a szocialista politikus úgy véli, hogy

a magyar pedagógusok bérét a magyar központi költségvetésnek kellene állnia.

„A brüsszeli »dolog« egy nagy politikai érvrendszernek a része; így lehet a központi költségvetés terhelést elhárítani, és Brüsszelre fogni azt, ami egyébként nincs” – fogalmazott a az MSZP képviselője, elismerve, hogy a kormány elképzelése nem arról szól, hogy Brüsszel évtizedeken keresztül finanszírozná a magyar pedagógusok bérét, hanem arról, hogy egy meghatározott idő után átvenné azt a magyar központi költségvetés.

„Csakhogy én azért nem akarok ebbe a részletbe belemenni, mert én az egészet nem fogadom el” – emelte ki. Szerinte

egy olyan kormánynak, amely olyan sokat ad a szuverenitására, mint a magyar, el kell fogadnia: a számára feladatot teljesítő tanárok fizetése nem jöhet máshonnan.

Minőségromlás

Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett arról is, hogy nemcsak a közoktatás rendszerében, hanem a felsőoktatásban is komoly változások léptek életbe.

A felvételi kapcsán kikerült például a nyelvvizsga-kötelezettség, de már emelt szintű érettségi sem kell a felsőoktatási tanulmányokhoz, illetve minimum ponthatár sincs már. Oktatási területtel foglalkozó szakemberek szerint mindez minőségromláshoz vezethet, akár a pedagógusképzés területén.

Hiller István megjegyezte, hogy a kormány szakmai és politikai kommunikációjában meg is jelent, nem is kis mértékben, a pedagógushiányra egyfajta válaszként, hogy mennyivel többen nyertek felvételt felsőoktatási intézményekbe, mint a korábbiakban. Csakhogy nem arról van szó, hogy a korábbi szabályokat és feltételeket többen teljesítették, hanem arról, hogy azokat a minőségi kritériumokat, amik évről évre egyébként is csökkentek, eltörölték – mondta.

Szerinte kis túlzással, aki a mostani rendszerben leérettségizett, magyarul nem bukott meg, az bekerült.

A szocialista képviselő megjegyezte, a korábbi 280-as minimumhoz képest ma már több szakon 100 pont is elég a bekerüléshez, sőt, van ahol mindössze 76 pont a határ. Ezt egy diáknak a középiskolai tanulmányai utolsó két évének eredményéből és az érettségiből kell összehoznia – magyarázta a szocialista politikus, aki szerint ehhez elégséges három közepes, és tízenként elégséges érdemjegy.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyilatkozatok - Nem lenne meglepetés a továbbjutásunk
Labdarúgás, Eb-2024 - sorsolás után

Nyilatkozatok - "Nem lenne meglepetés a továbbjutásunk"

A magyar labdarúgó-válogatott Eb-kijutásban kulcsszerepet vállaló kapusa amondó, nem gyilkos a szombati, hamburgi sorsoláson kialakult német, magyar, skót, svájci csoport a 2024-es labdarúgó-Eb-re. Nagy Ádám szerint "abszolút van keresnivalónk", de nem szabad elkiabálni semmit. Marco Rossi szerint Svájc, Skócia és Magyarország hármasa közül bármelyik bármelyiket megverheti a továbbjutó helyekért zajló küzdelemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2023.12.04. hétfő, 18:00
Nagy Márton
gazdaságfejlesztési miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×