"A dolog hátterében az albérletdrágulás húzódik meg. Ennek oka, hogy 2022 második félévében stagnáltak az albérletárak. Menet közben viszont az infláció felpörgött. Nem ez volt az elsődleges ok, amiért a tulajdonosok bérleti díjat tudtak emelni, hanem az, hogy

az infláció felpörgésével párhuzamosan a keresetek is növekedésnek indultak"

– mondta az InfoRádióban Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

A bérbeadók tehát meg tudták emelni 2023-ban azokat a bérleti díjakat, amelyeknek a szerződéskötési fordulója lehetővé tette. A folyamat tavasszal csúcsosodott ki abban, hogy azok a bérlők, akik értesültek arról, hogy a tulajdonosok meg szeretnék emelni a bérleti díjat, és adott esetben nem szerették volna kifizetni a magasabb árat, körbenéztek a piacon, van-e szebb, jobb vagy olcsóbb kiadó lakás.

Az elemző szerint ez kétirányú folyamatot indított el: egyrészt növelte a keresetet a kiadó lakások iránt, másrészt a kínálat is növekedésnek indult. Azok a bérbeadók ugyanis, akiknek kiköltözik a bérlőjük, a megüresedő lakásokat már meghirdették kiadásra, így 6-7 százalékkal több lakás jelent meg éves összevetésben, mint 2022 ugyanezen időszakában.

A KSH ingatlan.com lakbérindexe országosan 14-15 százalékos éves lakbérdrágulást mutat ki. Ez azt jelenti, hogy

a fővárosban jelenleg 240 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, egy évvel ezelőtt ilyenkor még 200 ezer forintnál járt az átlag.

Tehát Budapesten a drágulás mértéke meghaladta az országos átlagot, ami nem véletlen, hiszen Budapesten található a kiadás lakások több mint a fele, és egyben ez a legnagyobb egyetemi város is.

A többi nagyvárosban is emelkedtek az árak az albérletpiacon. A legfelkapottabb azok a nagyvárosok, amelyek egyetemvárosok is, így Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben vagy Debrecenben már közel annyiért lehet most kiadni egy lakást, mint tavaly ilyenkor Budapesten. Ezekben a nagyvárosokban már 160-170 ezer forintos az átlagos bérleti díj, tehát egyértelműen elmondható, hogy záródik az albérleti árolló. Mindez leginkább a befektetőknek lehet érdekes, mert ezekben a városokban az eladó lakások vételára jóval alacsonyabb, mint a fővárosban.

Mindez azt jelenti, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, akinél a ponthatárok ismertetése után dől el, miként sikerült a felvételije, hová vették fel, és a Pont Ott Parti után kezd albérletkeresésbe. Nemcsak a havi kiadások jelentősek, hanem

a fiataloknak az is fejtörést okozhat, hogy a bérleti szerződés megkötése után a tulajdonosok két havi bérleti díjnak megfelelő kauciót, és egy havi bérleti díjat kérnek előre.

Ez a három havi bérleti díjnak megfelelő összeg a fővárosban átlagosan meghaladja a 700 ezer forintot. Tavaly a rezsi szabályok átalakulásakor a tulajdonosok részéről volt egy kezdeményezés, hogy megemeljék a kaució összegét, de ez nem vált be, és visszatért a piac a korábban megszokott kéthavi kaució mértékére.

A frekventáltabb területen Budapesten most akár 1 millió forint is lehet a kaució, illetve az első havi bérleti díj kifizetése. Érdemes emiatt komolyabban körülnézni a kínálatban, hogy ugyanazért a pénzért hol találjuk meg a legjobb ingatlant. Az árkülönbségek igen nagyok egy városon belül: a legdrágább a fővárosban az V. és a II. kerület, ahol több mint 300 ezer forintot tesz ki a kiadó lakások bérleti díjának havi átlaga. A legolcsóbb a XXIV. és XXIII. kerület, ahol 140-150 ezer forintot kell fizetni havonta átlagosan – zárta gondolatát az InfoRádióban Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.