Az egészségügy működését jelentősen érintő módosításokat fogadott el az Országgyűlés, a módosítók között szerepel, hogy jövő novembertől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó CT- és MR-vizsgálatokat. Azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen még részt vesznek a közellátásban, jövő november végéig megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől járó finanszírozásuk.

Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára az InfoRádióban azt mondta, hogy a kormányzat és a parlament mindenféle szakmai egyeztetés nélkül fogadta el a módosításokat.

"Jelen pillanatban több magáncég is van, amely CT-t, MR-t üzemeltet, és végzi is a vizsgálatokat. Radiológus orvos pedig eleve kevés van az állami ellátásban. Ők eléggé felülreprezentáltak a magánszektorban, és vannak olyan cégek, amelyek a távleletezési rendszert üzemeltetnek. Tehát

ez egy komplex rendszer, nem csak arról szól, hogy a CT- és MR-készülékek kihez tartoznak, ki szervizeli, ki tartja karban"

– mondta a szakmai szervezet képviselője, aki szerint nem valószínű, hogy a magántulajdonú diagnosztikai eszközök radiológusai és szakasszisztensei a kórházak dolgozói akarnának lenni.

A kamara tisztségviselője kiemelte ugyanakkor azt is, hogy szerinte a módosítás utáni kevesebb leletező orvos, illetve kisebb leletezési kapacitás miatt egyértelműen meg fog nőni a várakozási idő a radiológiai ellátásokra, ami a betegeket végső soron hátrányosan érintheti.

"Mivel semmiféle hatástanulmány nincsen ezzel kapcsolatban, így teljesen értelmetlennek tűnik önmagában ez az intézkedés" – tette hozzá Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára.

Nem ördögtől való a CT és MR-vizsgálatok állami megszervezése - mondta az InfoRádió által megkérdezett egészségügyi közgazdász. Sinkó Eszter szerint nincs abban semmi meglepő, hogy a kormány visszavesz egy olyan szolgáltatást, amit korábban kiszervezett. Ennek az lehet az oka, hogy az állam időközben rájött: az egészségügynek ez az a területe, amelyet nyereségesen lehet működtetni.

A kérdés azonban az - folytatta az egészségügyi közgazdász, hogy miként tudja a kormány az átmenetet levezényelni? Mert Szegeden, ahol egyik napról másikra megszüntették a magánvállalkozó szerződését, egy évig tartott, míg sikerült újból elfogadható szintre emelni a szolgáltatást. Vagyis ennyi idő kellett ahhoz, hogy a betegnek ne kelljen többet várniuk egy CT- vagy MR-vizsgálatra, mint korábban.

Azt is számba kell vennie a kormánynak - folytatta a szakértő -, hogy ha átveszi a magánvállalkozóktól ezt a feladatot, akkor az ezzel járó költségek is az államot fogják terhelni. A karbantartást, az üzemeltetést, vagy az új eszközök beszerzését eddig a magánvállalkozó fizette. Kérdés, hogy a lesz-e elég pénze erre a kormánynak.

Az is bizonytalansági tényező lehet, hogy vajon a magánvállalkozók hajlandóak lesznek-e együttműködni a kormánnyal? A terv ugyanis az, hogy az állam megvásárolja tőlük a gépeiket. Kérdés, hogy eladják-e és ha igen mennyit kérnek majd értük? - sorolta Sinkó Eszter az egyelőre meg nem válaszolt kérdéseket.

Megemlítette még, hogy folyamatos a fejlődés az egészségügyi elektronikában, ezért szerinte ma már nem felel meg az a szemlélet, hogy a CT- és MR-gépeket elég 5-10 évente cserélni. Folyamatos megújítást tart szükségesnek, ami megintcsak nagy költséget jelent.

"Ezért a kormánynak tényleg körültekintően és gondosan kell eljárnia azért, hogy a betegek semmit se érezzenek meg ebből a változásból" - vélekedett az egészségügyi közgazdász.