Rajnai Gergely szerint amiatt, hogy egy napon lesz az önkormányzati- és az európai parlamenti választás, fennáll annak a problémának a lehetősége, hogy nehéz lesz különbséget tenni a kettő között.

Ebből a szempontból az ellenzéknek, illetve a szavazóiknak nehezebb dolguk lesz, miután vélhetően két külön stratégiával fognak készülni: az EP-választáson egymással szemben fognak indulni, míg az önkormányzatin több helyen jó eséllyel koordinálni fogják az indulást – magyarázta az elemző. Vagyis szerinte a választók egy részével nehezebb lesz megértetni, hogy mondjuk szavazzon a DK-ra az EP-listán, közben pedig támogassa például az MSZP-s jelöltet egy adott körzetben. A Fidesznek viszont azonos lesz nyilván a stratégiája mind a két választáson – jegyezte meg.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa úgy véli, az ellenzék számára nemcsak a szavazati stratégiák átadása jelenthet nehézséget, hanem az is, hogy milyen üzenetekkel tudnak a választók felé fordulni – annál is inkább, mert

bizonyos esetekben egymás ellenében kell majd beszélniük.

Példaként említette, hogy Budapest kerületeiben előfordulhat, hogy több ellenzéki polgármester is indulni fog, így helyi szinten mindenképp „támadniuk” kell majd a riválisaikat, közben más helyen viszont koordinálniuk kell majd. Ezzel szemben az EP-választás – ami egyfajta közvélemény-kutatásként is felfogható – pedig arról fog szólni, hogy ki a legerősebb.

A fentiek alapján annak kedvezhet az összevont választás, aki a legtöbb olyan önkormányzati jelöltet tudja kiállítani, aki esélyesnek lesz kikiáltva az adott helyen, mert a rájuk szavazók jó eséllyel az ő listájukra fogják adni az ikszüket az európai parlamenti választáson is – fejtette ki a Méltányosság elemzője ismét megjegyezve, hogy a koordináció kivitelezése kulcsfontosságú lesz ezen pártoknak.

A várható részvételt illetően Rajnai Gergely emlékeztetett: Magyarországon a legnagyobb érdeklődésre az országgyűlési választások (70 százalék körül) tartanak számot. Ezeket követik az önkormányzati-választások (50 százalék körül), végül pedig az EP-választások (30-40 százalék). Amióta viszont az Európai Unió fontosabb politikai témává vált Magyarországon – elsősorban a 2015-ös migrációs válság nyomán –, és folyamatosan ott van a közéleti diszkurzusban, már az EP-választásokra is nagyobb részvételt lehet várni – jegyezte meg, hozzátéve: az, hogy ez most együtt lesz tartva az önkormányzati választással, tovább javíthat a részvételi arányon.

„De az országgyűlésit nyilván nagyon nehéz lesz elérni, így feltehetően 50-60 százalék közötti részvétel lesz várható.”