eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2023. február 18-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Elemzők: több dolgot is tisztázott Orbán Viktor az évértékelőjében

24. évértékelő beszédét tartotta meg Orbán Viktor miniszterelnök szombaton. A kormányfő beszélt az elért eredményekről és az ország, illetve a kormány előtt álló kihívásokról. Talabér Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét, valamint Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársát kérdeztük.

Talabér Krisztián értékelése szerint Orbán Viktor egy nagyívű beszédet tartott, amiben – szokásához híven – több témát is érintett, valamint kijelölte az irányokat, két fő problémakört említve, amivel meg kell birkóznia Magyarországnak. Az egyik, hogy kimaradjunk az immáron egy éve tartó, és a jelek szerint egyre inkább eszkalálódó orosz–ukrán háborúból. A másik fő kihívásként az infláció letörését említette a miniszterelnök. A Nézőpont Intézet munkatársa a kormányfő zárógondolatára is felhívta a figyelmet, ami a gyermekvédelemről szólt.

A szakértő úgy véli, hogy az elemzőket nem lepte az évértékelő, ami ezúttal is úgy zajlott, hogy Orbán Viktor felidézte az elmúlt egy év történéseit, majd annak hatásait a jelenre nézve, amiből pedig a jövő teendői is körvonalazódnak. Talabér Krisztiánt az viszont meglepte, hogy egy konkrét szakpolitikai bejelentésre is sor került, miszerint bevezetésre kerül a MÁV–Volán vármegye- és országbérlet, ami meglátása szerint a bérből és fizetésből élőket fogja segíteni jelentős mértékben.

A Nézőpont elemzője azokkal a véleményekkel ért egyet, amelyek szerint Orbán Viktor évértékelője egy bátor beszéd volt. Szerinte egy tisztázó beszéd hangzott el, amit legfőképp a háborúról való elmélkedés „emésztett föl”. Ezt érthetőnek tartja annak fényében, hogy az elmúlt egy évben szinte napról napra változott a nyugati közvélemény ezzel kapcsolatban, és egymást érték az új és újabb bejelentések. Mindeközben a magyar kormány hozzáállása következetesen ugyanaz volt: ki kell maradni a háborúból, ami miatt számos bírálat érte, hogy például az, hogy oroszbarát – emlékeztetett Talabér Krisztián. Mindezt nemtelen támadásnak tartja, hiszen szerinte

teljesen egyértelmű, hogy a magyar kormány nem orosz-, de nem is ukrán-, hanem magyarbarát,

és úgy akar kimaradni a háborúból, hogy a magyar érdekeket tartja elsősorban szem előtt.

Beszédében a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy 2022 a legnehezebb volt, 2023 pedig a legveszélyesebb év lesz a rendszerváltozás óta. Talabér Krisztián ezzel kapcsolatban kifejtette: a múlt év azért is volt nehéz, mert Európa egy új helyzettel szembesült, hiszen míg a 2008-as orosz–grúz háború, illetve a 2014-es krími válság alkalmával az EU megoldotta, hogy ne az eszkaláció irányába haladjunk, most teljes mértékben arrafelé tartunk. A háborúnak természetesen volt/van egy gazdasági vonulata – folytatta az elemző –, ami miatt soha nem látott energiaárrobbanás következett be – a földgáz világpiaci ára például 20 euró környékéről 300 euróig emelkedett augusztusában –, mely drágulást az EU nem is igazán tudott kezelni.

Szerinte az is teljesen egyértelmű, hogy a 2023-as év miért lesz a legveszélyesebb: ahogy a kormányfő is fogalmazott, a háború kapcsán nem a béke felé haladunk. Felidézte: kezdetben az európai országok csupán humanitárius segélyeket nyújtottak Ukrajnának, majd egyre komolyabb védekező fegyvereket, ma pedig már ott tartunk, hogy tankokat is küldenek, amit vadászgépek is követhetnek. Sőt, már annak a lehetősége is felmerült, hogy a NATO békefenntartó csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ami azt mutatja, hogy nemhogy csitulnának az állapotok, hanem egyre inkább az eszkaláció felé haladunk – emelte ki Talabér Krisztián, aki szerint borítékolható, hogy

ha Magyarország mindennek ellenáll, „mindenféle kígyót és békát fognak rá kiállítani”,

vagyis a diplomáciai térben is ellen kell majd állnia az országnak.

A Nézőpont Intézet elemzője úgy véli, hogy a kormányfő beszédében a külpolitikát illetően is nagyon sok minden tisztására került. Szerinte Orbán Viktor egyértelmű kritikát fogalmazott meg a NATO-val kapcsolatban, miszerint az egykor egy védelmi közösségként indult, manapság viszont inkább beavatkozó szövetségként viselkedik. Emellett a kormányfő a nyugatot is bírálta, amiért 2008-ban és 2014-ben még tudta kezelni, izolálni a konfliktusokat, 2022-ben viszont már nem sikerült neki. Talabér Krisztián arra is emlékeztetett, hogy miniszterelnök komoly kritikát fogalmazott meg Joe Bidennel szemben is, de ez csak az amerikai elnök személye,

nem a teljes Egyesült Államok ellen irányult.

A szakértő rámutatott: a magyar kormányfő szerint a háborúnak csak akkor lesz vége, ha az amerikai és orosz elnök majd leül tárgyalni, utalva arra, hogy az orosz–ukrán konfliktust közvetve a tengerentúlról szítják.

A vezetetlenség problematikája

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint két nagyobb állítást érdemes kiemelni a miniszterelnök évértékelőjéből. Az első szerinte az, hogy Orbán Viktor világképében szinten mindegy, hogy mi történik Magyarországon, mert – a gazdasági helyzettől a hazai ellenzékig –, minden a nemzetközi helyzetből fakad, és ez minden problémának a forrása. A másik érdekes állítás, hogy mindez a vezetetlenségből fakad – tette hozzá Rajnai Gergely, utalva arra, hogy a kormányfő szerint nem igazán vannak már karakteres vezetők Európában, mint egykor mondjuk Nicolas Sarkozy vagy Angela Merkel, ehelyett intézmények vezetnek, amivel nem igazán lehet kilábalni sem a háborúból, sem pedig a gazdasági válságból.

„Azt írta elő, hogy ha van vezető, nyilván egy kicsit magára is utalva, akkor lehet kezelni megfelelően a válságot, ami elsősorban külföldről, a nemzetközi térből származik”

– ismételte meg a szakértő.

A Méltányosság elemzője szerint a beszéd jól illeszkedett a Fidesz korábbi narratívájához, azt viszont meglepőnek értékelte, hogy a kormányfő erre még inkább ráerősített, azt hangsúlyozva, hogy minden probléma csak és kizárólag a külpolitikából származik, ezért egy magyar politikusnak nem is nagyon érdemes a belpolitikával foglalkoznia. Szerinte ebből következően Orbán Viktor figyelme elsősorban az Európai Unióval való viszony rendezésére, átalakítására, valamint az orosz–ukrán háború kezelésére fog irányulni, míg a hazai válságkezelési akciók csak másodlagos kérdések lesznek a számára.

Annak, hogy a miniszterelnök a 2022-es évet a legnehezebbnek, a 2023-ast pedig a legveszélyesebbnek nevezte, az elemző szerint csak retorikai jelentősége van, hiszen a politikusok sohasem szoktak olyanokat mondani, hogy „most egy nyugodt időszak van” vagy „éppen nincs semmi érdekes”. Orbán Viktor tehát úgymond

tétet adott a jelenlegi politikának,

ami nyilvánvalóan nem egy teljesen üres kijelentés, hiszen nemzetközileg meglehetősen turbulens időszakot élünk, noha tulajdonképpen mindig van valamiféle válság, így minden év kiemelkedik valamiért – magyarázta.

A kormányfő beszélt a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc ipari övezetről is, úgy fogalmazva, hogyha az erőművek és a vezetékrendszerek kiépítésében nem hajlandó szerepelt vállalni Brüsszel, akkor majd segít más. Rajnai Gergely szerint ennek alapján a magyar álláspont vélhetően az lesz, hogy nem állnak be egyértelműen se a nyugathoz, se a kelethez, hanem megpróbálnak mind a két féllel racionálisan, a magyar nemzeti érdeknek megfelelő üzleteket kötni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×