Mint korábban az Infostarton írtuk, a tavalyi év utolsó hónapjában beállított új rekord a 24,5 százalékos általános drágulás, a fogyasztói árak még az előző hónaphoz is képest is 1,9 százalékkal nőttek. Ez több, mint két évtizedes csúcsot jelent, a havi drágulás a korábban éves bázison megszokott szintet közelíti.
A KSH a társadalom egyes szegmenseire lebontva is vezet statisztikát az árhelyzetből, eszerint a nyugdíjasok az élelmiszeráremelkedés legnagyobb vesztesei. Ez már decemberben is így volt: a nyugdíjas fogyasztóiár-index 26,5 százalékon tetőzött, jócskán meghaladva a teljes népességre vonatkozó 24,5 százalékos számot.
Az élelmiszerárak 44,8 százalékkal emelkedtek a teljes népességre nézve, ám
a nyugdíjasokra vetített áremelkedés mértéke 46,1 százalékos.
Egy év alatt ennyivel drágult egy átlagos élelmiszer úgy, hogy az átlagba az árstopos termékek, illetve a legenyhébb drágulást produkáló ételek, italok is beleszámítanak a csúcsdrágulók mellett. Így a nyugdíjak vásárlóértéke historikusan igen alacsony szintre került különösen a járvány és a háború óta. A 177 ezer forint körüli átlagnyugdíjból pedig összehasonlíthatatlanul nehezebb feladat átvészelni a mostani nehézségeket, mint egy átlagos fizetésből.
A Pénzcentum.hu összegyűjtötte, hogy a korábbi hónapokkal, illetve évekkel való összevetésben mennyire futná most az alapélelmiszerekből egy átlagos nyugdíjból.
Havi összevetés
Zsemlében mérve stagnált az indexünk az előző hónaphoz képest, tojásból pedig 160 darabbal többre is futotta, mint az előző hónapban. A "pozitívnak" ható adat azonban megtévesztő lehet. Előbbi ugyanis évtizedes mélypontot jelent a vonatkozó indexbe, míg utóbbi esetben a második legrosszabb szám a decemberre vonatkozó (közvetlenül a novemberi után). A novemberi nyugdíjkorrekció tehát már ezen termékek esetében is maximum részsikert ért el.
A tejindex pedig egyenesen esett, 2,8 százalékos ESL tejben mérve 25 literes volt a csökkenés az előző hónaphoz képest. A párizsiindex eközben 2 kilóval romlott, tehát a felvágott esetében már az év közepi stagnálásra is vágyakozva emlékezhetünk vissza. A lisztindex 15,3 kilót esett, havi szinten a vizsgált termékek közül a legnagyobb romlást produkálva a nyugdíjak vásárlóértékét tekintve.
A burgonyaindex esetében egy kilóval még többre is futotta, mint az előző hónapban és az almaindex esése is egy kiló alatti volt. Ezen termékek esetében is érdemes viszont megjegyezni, hogy (sok)éves összevetésben még mindig borzasztóan kevésre futotta volna belőlük egy átlagos nyugdíjból. A kristálycukor vásárlóértéke ismét stagnált, a sertéshús-index pedig emelkedett egy kilóval. A bontott csirke esetében szintén egy kilós javulást jegyezhetünk fel, ami a korábbi évek árszintjéhez mérve persze édes kevés.
Éves összevetés
Zsemléből 2022 utolsó hónapján 1914 darabbal kevesebb jött ki az átlagnyugdíjból, mint 2021 azonos hónapjában. Ez 41 százalékos visszaesés. A tojás esetében is durván csökkent a nyugdíjak vásárlóereje. 1252 darabbal, azaz 38,9 százalékkal tellett kevesebbre belőle, mint egyetlen évvel korábban. A burgonyaindex 140 kilóval (23 százalékkal), az almaindex pedig 22,9 kilóval (5 százalék) romlott.
A tejindex eközben 37,9 százalékos esést produkált, ami azt jelenti 203 literrel kevesebbre futotta belőle a tavalyi év utolsó hónapjában, mint egyetlen évvel korábban. A krumpliindex esetében 23,6 százalékos, 140 kilós volt a visszaesés egy átlagos magyar nyugdíjra vetítve. És hiába az alma árszínvonal-emelkedésének lassulása, a gyümölcsből is 5,7 százalékkal, 22,9 kilóval kevesebbre tellett egy átlagos nyugdíjas pénzéből.
A húsokat nézve a csirke-index romlása volt a leginkább látványos. A szárnyasból 33 százalékkal, 66 kilónyival futotta kevesebbre tavaly, mint egy évvel korábban. De párizsi-index esetében nagymértékű, 17 kilós (20,7 százalék) volt az árszínvonal éves bázisú esése. A bontott csirke-index ellenben stagnált. Kilógott a sorból (vélhetően az árstopnak hála) a lisztindex, ami 109 kilóval és a cukorindex, ami 117 kilós javulást produkált az előző évhez képest.
