eur:
393.88
usd:
365.19
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

A monetáris tanács 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot - a nap hírei

13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, amely a jövőben már más eszközökkel küzd az infláció ellen. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent Magyarország energiakitettsége - mondta a technológiai és ipari miniszter. Stockholm és Koppenhága után Moszkva is sürgős vizsgálatot kezdeményezett az Északi Áramlat vezetéken keletkezett szivárgás miatt.

A várakozásoknál nagyobb mértékben 125 bázisponttal 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A testület ugyanakkor azt is közölte: leállítja az alapkamatemelési-ciklust. Megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. Matolcsy György jegybankelnök azt mondta: az alapkamat-emelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet. Matolcsy György megjegyezte, hogy ebben az évben még nő az inflációs ütem, és csak a jövő év első felében áll meg, vagy tetőzik, majd lassú csökkenésnek indulva 2024-ben ér a jegybanki cél közelébe.

Rontotta növekedési és inflációs prognózisait az MNB. A jegybank az idén a korábban vártnál magasabb, 13,5-14,5 százalék közötti inflációval és 3-4 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol. Az előző, júniusi inflációs jelentésében a jegybank még 4,5-5,5 százalékos idei GDP-növekedéssel és alacsonyabb, 11-12 százalékos inflációval számolt. A pénzromlás mértéke a legfrissebb jelentés szerint jövőre 11,5-14 százalékos sávban lehet, a GDP pedig fél-másfél százalékkal nőhet. A jövő évi GDP-bővülést júniusban még 3-4 százalékos sávba várta a jegybank, az inflációt pedig 6,8-9,2 százalékra becsülte 2023-ra.

Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent Magyarország energiakitettsége - mondta a technológiai és ipari miniszter az 52. Nemzetközi Gázkonferencián, Siófokon. Palkovics László az eseményt megnyitó előadásában hozzátette: 10 éve az országnak csak két földgázátadó helye volt, jelenleg csak Szlovénia felé nem működik a gáz átadása és átvétele. Kiemelte: most északi és keleti irányból kevesebb földgáz érkezik, de a hosszútávú földgázvásárlási szerződések és a piaci viszonyok lehetővé teszik, hogy a szükséges földgázt be tudjuk szerezni. beszélt arról is, hogy a hazai földgáztároló-kapacitás töltöttsége 72 százalékos.

A koronavírus-járvány gazdasági károkozása, a mélyülő megélhetési és rezsiválság, valamint a tervezhetetlen jövő egyértelművé teszi, hogy az európai döntéshozók és a tagállami kormányok nem hagyhatják magára a turisztikai szektort - jelentette ki az MSZP európai parlamenti képviselője a turizmus világnapja alkalmából. Ujhelyi István, az Európai Parlament közlekedésért és turizmusért felelős szakbizottságának magyar alelnöke kijelentette: a szektornak és a belőle élő több millió családnak szüksége van egy állandó krízismenedzsmenti struktúrára.

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság holnaptól Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nébih. A hűvösebb és csapadékosabb időjárás miatt csökkent az erdőtűz kockázata, így az utolsó két megyében is feloldják a tűzgyújtási tilalmat. Egyben bejelentették, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével Magyarország teljes területén megszűnik a fokozottan tűzveszélyes időszak.

Svédország és Dánia mellett már Moszkva is sürgős vizsgálatot kezdeményezett az Északi Áramlat földgázvezetéken keletkezett szivárgás és nyomáscsökkenés miatt. Az orosz állami vállalat, a Gazprom nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Közben a Guardian a Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik munkatársára hivatkozva azt közölte: szeizmológiai mérések szerint robbanások történtek az Északi Áramlat körül, két erős víz alatti robbanást észleltek. Korábban a Tagesspiel nevű berlini lap a hírportálján azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két, használaton kívüli vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés célzott támadás következménye lehet. Az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője szerint még korai találgatni az ügyben.

Felavatták a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd köbméter kapacitású Baltic Pipe vezetéket az északnyugat-lengyelországi Goleniówban. Az 1,6 milliárd eurós beruházást jelképesen Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen. A csővezeték lehetővé teszi a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását, és függetleníti az országot az orosz szállításoktól.

Katonai felvonulással tisztelegtek Abe Sindzó meggyilkolt korábbi japán kormányfő állami temetésén. Az ünnepségre mintegy 4300-an gyűltek össze Tokióban. Kisida Fumio jelenlegi japán miniszterelnök gyászbeszédében úgy fogalmazott: Abe Sindzónak iránytűként kellene mutatnia a követendő utat Japánnak és a világ összes többi részének. Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke arról beszélt, hogy a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség kifejezés az elhunyt kormányfő nevéhez köthető. Abe Sindzó Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt, júliusban egy kampányeseményen lett merénylet áldozata.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×