A rezsiköltségek emelkedése miatt a magyar önkormányzatok túlnyomó többsége legkésőbb novembertől bezárni kényszerül a nem létfontosságú intézményeit, például múzeumokat, sportcsarnokokat – mondta érdeklődésünkre a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint a kormány egyelőre kivár a kompenzációval.

Négyszeres-ötszörös árdrágulásról számolt be Schmidt Jenő. Azt mondja, ezt nem lehet kigazdálkodni.

„Az államnak, ha van többletbevétele áfából és másból az inflációs hatások miatt, akkor azt várjuk, hogy támogasson minket és valamilyen módon ezt ki tudjuk fizetni, a másik oldalon pedig elkezdődik egy nagy takarékoskodás, ami három részből fog állni.

• Az egyik, hogy intézményeknél korlátozások lesznek, be fogunk zárni múzeumokat, művelődési házak egy részét nem fogjuk fűteni, csak a nagytermeit.
• Jönnek aztán a sportcsarnokok, uszodák minden olyan létesítmény, ami a mindennapi élethez nem kimondottan kell.
• A harmadik rész pedig az, hogy tényleg el gondolkodunk azon, hogy mit lehet még szűkíteni.

Remélem, ez az állapot körülbelül egy, másfél, két éven belül megszűnik” – foglalta össze az önkormányzatok előtt álló költségcsökkentő lehetőségeket az elnök.

Mint mondja, még mindenki keresi a helyét, de

a november vízválasztó lesz, onnantól „nem lesz tovább halogatni semmit, kemény intézkedéseket kell hozni mindenkinek”.

Schmidt Jenő felhívta arra a figyelmet, hogy 2700 magyar település önkormányzatának nincs adóbevétele, vagyis teljes egészében állami támogatásból látja el feladatait.

„Ha az állam nem ad többlettámogatást az eddigi feladatok ellátásához, akkor nem lesz miből kifizetni. Legfeljebb a szolgáltatónak egy hónappal később el kezd csöpögtetni valami forrást, de

2-3 hónap után utoléri a vég, nem fog tudni fizetni, és ez gyorsan be fog következni ezeken a településeken”

– festett helyzetképet a magyar települések 90 százalékára váró közeljövőről Schmidt Jenő.

Mint mondta, háromszáz településen van adóbevétel, több mint ezermilliárd forint, úgy tudja, Budapest most húszmilliárddal több iparűzési adót szed be, és az elnök szerint hasonló a helyzet más városokban is. Hozzátette: „de amennyiben beszed mondjuk ikszet, 5 ikszet kéne hirtelen kifizetnie az energiára, nem megy”.

Arra számít, hogy

a nagy településeken lesznek inkább korlátozások,

mert szerinte ott lassabban érkezik a segítség, mint a kicsik esetében.

„Itt majd mindenki próbál mindent jobbra-balra, de a vége az lesz, hogy valakinek a cechet ki kell fizetni, vagy egységes rendszerbe kell terelni a dolgokat. Ez a következő két-három hónapnak lesz a kemény feladványa” – szögezte le az elnök.

Arról számolt be, hogy augusztusban nem hivatalosan egyeztettek a kormánnyal a kompenzációról. Itt azt az álláspontot képviselte, hogy amilyen arányban támogat az állam egy önkormányzatot, olyan arányban támogassa a többletköltségeket is „ezek 20-30 milliárd forintos tételek lesznek”. Az állam bevételei valamennyivel emelkedtek áfából és más forrásból, lehet, hogy bajban van, de lehetőségében áll támogatni az önkormányzati szektort – mondta Schmidt Jenő. Igaz, úgy látja, a kormány egyelőre kivár.

Szerinte az állami támogatás mértéke és az elszámolhatóság lesz kérdéses. Felhívta a figyelmet, hogy területileg óriási eltérések vannak egy településfajtán belül is az országban, erre a szabályozásnak tekintettel kell lennie. Arra számít, hogy 20-25 milliárd forinttal megtámogatja ezt a kört az állam.

„A nagyoknál pedig szerintem november körül lesz majd adatbekérés, kis beszélgetés, egyéb.

Az évet talán még kihúzzák a nagyok, a következő évet már nem, annak már nem lehet így nekimenni.

Rendes iránymutatásnak és sok-sok pénznek kell lennie” – mondta.

Gondot okoznak az emelkedő menzadíjak

Az állam azt mondja, ez önkormányzati feladat, erre Schmidt Jenő úgy felel, hogy közpénzből él az önkormányzat, ha gazdasági társaságról lenne szó, lehetne neki mondani, hogy old meg, de nem gazdasági vállalkozást csinálnak, így kicsi a ráhatásuk a bevételekre – érvelt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a konyhások fizetéséhez és a rezsiköltségekhez járul hozzá a költségvetési törvény értelmében, ez nem fedezi az ingyenes étkeztetés költségeit.

„Körülbelül 40 százalékos áremelkedés van, ez főleg az alapanyagárból adódik” – mondta. Hozzátette, hogy az energiaköltséget egyelőre nem látják. Durván 1200 forint egy ebéd teljes költsége, márpedig a gyerekek nyolcvan százalékának ezt biztosítják – mutatott rá.

Schmidt Jenő így zárta a beszélgetést:

„Nem lesz könnyű sem a szeptember, sem az október. Meg fogjuk látni, hogy mi történik, és úszni fogunk az árral.”

Nyitóképünkön fényfestés a pécsi Cella Septichora bejáratán a Múzeumok éjszakáján 2018. június 23-án