A koronavírus-járványt követően az elhúzódó orosz–ukrán háború újabb kihívás elé állította a világot. A konfliktus szomszédságában élő közép-európai országok közvetlenül vannak kitéve az energiaválságnak és a háborús inflációnak, ezért fontos kérdés, hogy ebben a helyzetben mit gondolnak a régió nemzetei kormányuk teljesítményéről. A Nézőpont Intézet 12 közép-európai országban vizsgálta a kormányzati munkával való elégedettséget.

Mint írják, a magyarok (61 százalék) és a szerbek (60 százalék) a legnagyobb arányban elégedettek kormányuk teljesítményével, míg az elégedetlenek aránya egyaránt 33 százalék volt. Mindkét országban április 3-án tartottak választásokat. A Fidesz–KDNP történelmi győzelmet aratott, s a friss felhatalmazással élve is válságállónak tűnik a magyarok kormányzattal való elégedettsége. Szerbiában az egynapon tartott államfő- és parlamenti választáson szintén a hivatalban lévő elnök, Aleksandar Vucic, illetve az addig kormányzó Szerb Haladó Párt győzedelmeskedett. A választási győzelmek mértékénél is nagyobb elégedettség azt bizonyítja, hogy a politikai stabilitás érték, s az nem csak következménye, de oka is lehet az elégedettségnek.

A többi ország példája viszont azt mutatja, hogy ez a stabilitás korántsem magától értetődő

– teszik hozzá. Ausztriában már kis mértékben, de többségben vannak az elégedetlenek: az osztrákok 46 százaléka elégedett, 52 százaléka viszont elégedetlen kormánya teljesítményével. Az energiahiányról szóló közbeszéd és Kurz kancellár bukásának máig ható botrányai alighanem éreztetik hatásukat, ennek ellenére az elégedettségi mutató nem rossz, csak rosszabb mint a magyar és a szerb.

Montenegróban a kormányzat elégedettségi indexe hasonló az osztrákéhoz, 43 százalék volt az elégedettek, s 54 százalék az elégedetlenek aránya. A nyugat-balkáni országban több hónapnyi bizonytalanság után kapott csak bizalmat az új kormány április végén, ráadásul a kormánykoalíciót csak kis társadalmi támogatottságú pártok alkotják. Ugyanebbe a körbe, a 40 százalék körüli elégedettséget felmutató táborba tartozik Csehország. Esetében tízből négyen (41 százalék) jelezték, hogy elégedettek a kormánnyal, míg 59 százalékuk azt, hogy elégedetlenek. A tavaly ősszel alakult ötpárti cseh kormánykoalíciónak kell szembenéznie a válsággal, mely együttműködést a pártok által betöltött tárcák és a pártok támogatottságának aránytalanságából következő konfliktusok nehezítik.

Észak-Macedónia és Horvátország lakosságának már csak közel harmada volt elégedett a kormányzati munkával. A macedónok 36 százaléka volt elégedett, s 54 százalékuk elégedetlen, míg a horvátok esetében egyharmados (32 százalék) elégedettségről és kétharmados (66 százalék) elégedetlenségről beszélhetünk. Előbbi országban az uniós tagság elleni bolgár vétó, míg utóbbiban az államfő és a kormány vitája terheli a kormányzást.

Végül az utolsó kategóriába a 30 százalék alatti elégedettségnek örvendő kormányokat sorolták. A lengyeleknek mindössze negyede (25 százalék) volt elégedett és kétharmada (67 százalék) elégedetlen a Morawiecki-kormány munkájával. Ez magyarázza azt a tényt, hogy a hagyományosan oroszellenes lengyelek körében a lengyel kormány nem folytathat pragmatikus politikát, amelyet ellenzéke azonnal kihasználna vele szemben. A háborús és gazdasági válságkezelést nehezíti a tény, hogy a jövő évi lengyel választás kampánya a gyakorlatban már elkezdődött. A szlovénoknak szintén közel negyede (27 százalék) volt elégedett, s közel háromnegyede (72 százalék) elégedetlen a Janša-kormánnyal, amelyet éppen az adatfelvétel ideje alatt váltott az új, Golob-kormány.

A sereghajtók közé tartozott Bulgária politikai közhangulata, ahol a bolgárok 71 százaléka volt borúlátó, és mindössze 23 százaléka derülátó, s két hete meg is bukott az akkor még hivatalban lévő Petkov-kormány. A legelégedetlenebb országok sorában volt a kormánystabilitás nagy hagyományával nem vádolható Románia, ahol a lakosság mindössze 26 százaléka jelezte elégedettségét kormánya munkájával szemben, míg 73 százaléka elégedetlenségének adott hangot. De még ezen is túl tett a régió sereghajtója, Szlovákia, ahol csupán 24 százalékos volt az elégedettség és 74 százalékos az elégedetlenség a kormánnyal. Nem csoda, hogy a kutatás befejezése óta a baloldali Szabadság és Szolidaritás párt fel is mondta a koalíciós szerződést, jegyzik meg.