Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. március 3-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése is az uniós alapban van

Erről Gulyás Gergely beszélt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az uniós helyreállítási alappal kapcsolatban közölte: az Európai Bizottságnak elküldött válaszban mind a négy olyan területen, ahol a testület előrelépést várt, elfogadták a bizottság álláspontját. "Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vagy sem az Európai Bizottság felvetésével" - mondta a miniszter, kiemelve: ezeknek a kérdéseknek a jelentősége lényegesen kisebb, mint annak, hogy Magyarország végre megkapja azokat a pénzeket, amelyek az uniós szabályok szerint járnak.

"Miután minden olyan kérdésben, ahol eddig viták voltak, a bizottság álláspontját elfogadtuk, ezért úgy gondoljuk, hogy a technikai lezárása van csak hátra a megegyezésnek és utána a megállapodás aláírható" - fogalmazott Gulyás Gergely.

Azt mondta, az ügyben szakmai egyeztetés és politikai vita van. Az utóbbit az okozza, hogy Magyarországon a baloldal és nyugat-európai szövetségesei nem szeretnének semmiféleképpen megegyezést. Nem támogatják, sőt tesznek is azért, hogy a magyar pedagógusok ne kaphassanak béremelést, hiszen uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Továbbá az egészségügyi béremelés fedezete is a helyreállítási alap költségvetésében van - tette hozzá. Ezt felelőtlen magatartásnak gondolják.

A globális minimumadó és az ezzel kapcsolatos Magyarországra vonatkozó európai parlamenti (EP) állásfoglalásról Gulyás Gergely közölte: a minimumadónak és a helyreállítási alapnak semmi köze egymáshoz, az EP-határozat durván megsérti az Európai Unió alapszerződéseit, hiszen a lojális együttműködés elve éppen azt jelenti, hogy különböző kérdéseket nem lehet összekapcsolni.

A magyar álláspont szerint a globális minimumadó a jelenlegi formájában az Egyesült Államoknak jó, de Európának rossz, és a közép-európai régiónak a legrosszabb.

A megállapodás elfogadásával azt az adóelőnyt, amelyet a Magyarországon fizetendő alacsonyabb adók jelentenek nekünk a nemzetközi befektetéseknél és az ide irányuló beruházásoknál, elveszítenénk - fejtette ki a miniszter.

Gulyás Gergely azt mondta,

a globális minimumadó eredeti célja, hogy a nagy techcégeket megadóztassák, pillanatnyilag nem része az egyezménynek.

Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, azt mondta, ez nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy Magyarország fogadja el a globális minimumadót.

"Az Egyesült Államok elég nagy hatalom ahhoz, hogy ne ilyen kisstílű nyomásgyakorlást alkalmazzon" - fogalmazott Gulyás Gergely, aki elmondta, a 1979-es, most felmondandó megállapodás helyére lépő egyezményt már

2010-ben Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter aláírta amerikai kollégájával, de az amerikai törvényhozás még nem fogadta el.

A magyar kormányzati álláspont szerint a 2010-es megállapodás minden problémát orvosolna, de az amerikai kormány nyomásgyakorlásra kívánja használni ezt az ügyet.

A most felmondandó egyezmény 2024 januárjáig hatályban marad, tehát az amerikaiak azt szeretnék elérni, hogy a következő másfél évben fogadjuk el a globális minimumadót, és akkor ők valószínűleg készek lennének ratifikálni a 2010-es megállapodást - mutatott rá Gulyás Gergely, aki megismételte: "elég kisstílű lépés ez egy nagyhatalomtól".

A határvadász egységek felállításáról szólva Gulyás Gergely azt közölte, hogy a toborzás még a hónapban elindul.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×