Infostart.hu
eur:
373.5
usd:
340.66
bux:
139579.07
2026. november 20. péntek Jolán
European flags in front of the Berlaymont building, headquarters of the European commission in Brussels.
Nyitókép: Jorisvo/Getty Images

Századvég: nincs jele az európai egyesült államok iránti elköteleződésnek

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke szerint nagyok az eltérések a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos véleményekben az EU országaiban. Fűrész Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában a többi között arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatások alapján az európai lakosság, szemben a politikusokkal, nem szeretne európai egyesült államokat, és már a migráció is lejjebb került az emberek prioritási listáján.

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány 2016 óta folyamatosan kutatja az európai politikát. Eredményeik alapján, az eltelt idő alatt, ami drasztikusan nem változott, az az Európa és az Európai Unió létezése iránti elköteleződés – magyarázta Fűrész Gábor, megjegyezve, hogy a britek és a csehek kivételével Európa-pártiság figyelhető meg. Az emberek elsősorban nemzetállamhoz tartozónak érzik magukat, de az eredeti nemzetállamok közötti együttműködésen alapuló Európát preferálják mint egy föderális államot – tette hozzá.

Ugyanakkor a kutatások semmilyen jelét nem mutatják az európai egyesült államok iránti elköteleződésnek, tehát annak, hogy valaki hajlandó legyen föladni a nemzetállami identitását, a nemzeti nyelvét, a saját kultúráját – hangsúlyozta az alapítvány elnöke, de hozzátette, hogy ezzel szemben a politikai döntéshozók törekvése erős ebbe az irányba. Fűrész Gábor José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság korábbi elnökét idézve rámutatott, hogy a politikai párhuzamok tekintetében Európa jelenleg közelebb áll egy (imperialista) birodalmi szerkezethez, és bizonyos politikusok könnyebben elfogadhatónak érzik azt, ha erről a struktúráról úgy beszélnek, mintha egy föderális állam felé haladnánk.

Járványkezelés

Az InfoRádió Aréna című műsorban az is elhangzott, hogy az európai járványkezelés elsősorban a nemzetállamokat, nem pedig magát, az Európai Uniót érintő kérdés. Fűrész Gábor szerint ennek alapján nagy eltérések figyelhetők meg kontinensszerte, és míg például Magyarországon elégedettnek mondhatók az emberek, addig Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában kifejezetten elégedetlennek – tette hozzá a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke, megjegyezve: az uniónak főként a vakcinák vonatkozásában van szerepe, amivel az európai közvélemény kicsit több mint fele elégedett.

Mint monda, az elégedettség főként annak a függvénye, hogy a megfelelő időben a megfelelő döntések születnek-e a kormányok részéről, lekövetve a járványgörbe alakulását. Nyilván azok az országok, melyek jobb prognózissal bírnak – köszönhetően a szakértőiknek, akik pontosabb becslést tudnak adni a járvány tetőzéséről, vagy arról, hogy milyen lesz a hospitalizáció –, okosabban együtt tudnak mozogni a járvánnyal és a korlátozások, szabályozások működtetésével. Vagyis, ami az elégedetlenség mögött meghúzódik, az valójában a járványkezelés menedzselése – foglalta össze a szakértő.

Túl sok?

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke arról is beszélt, hogy a migráció – a 2015-ös válság után is – a mai napig velünk élő probléma, a Covid miatt azonban hátrébb szorult. Az első helyen nyilván a pandémia foglal helyet, amit az azzal összefüggő gazdasági problémák követnek. De még az infláció kérdése is előrébb került a migrációnál. De attól még, hogy az európai lakosság prioritási listáján hátrébb szorult, ugyanolyan folyamatos válságjelenség, mint a pandémia – hangsúlyozta Fűrész Gábor.

A szakértő elmondása szerint Európában mindenhol ugyanazt értik migráció alatt, az emberek pedig értik a fogalmak közötti különbségeket, lásd illegális vagy legális migráció. Sőt, még az a megközelítés is releváns, hogy gazdasági migrációról van-e szó.

Ami 2015 óta nagyon komolyan változott, hogy ma már az európai közvélemény többsége gazdasági migrációként tekint a folyamatokra, amit túl soknak éreznek – mondta. Példaként említhető Franciaország, ahol a választások közeledtével rendkívül relevánssá vált a kérdés. Még úgy is, hogy egy olyan országról van szó, amely egyébként bizonyos kérdésekben elfogadóbb, nagyon kritikussá vált a közvélemény,

túl gyorsnak, túl nagy mennyiségűnek és kezelhetetlennek érzi már a migrációt.

„Egyszerűen olyan nyomást helyez az országra, amit a mindennapi életben az emberek érzékelnek és levonják azt a következtetést, hogy ez nem jó” – fogalmazott a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Péntek délelőtt erősödésnek indult a forint, az euró árfolyama 372 forint alá, a dolláré pedig 339 forint közelébe süllyedt, kora délutánra azonban teljesen elfogyott a lendület. Az euró jegyzése ismét 373,3 forintig emelkedett, a dollár pedig már 340,5 forintba kerül, így a magyar deviza lényegében visszagyengült a csütörtök esti szintekre. Az előző napi meredek esés során az euró 368 forintról egészen 373,6 forintig drágult, amit a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár is táplált. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×