A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány 2016 óta folyamatosan kutatja az európai politikát. Eredményeik alapján, az eltelt idő alatt, ami drasztikusan nem változott, az az Európa és az Európai Unió létezése iránti elköteleződés – magyarázta Fűrész Gábor, megjegyezve, hogy a britek és a csehek kivételével Európa-pártiság figyelhető meg. Az emberek elsősorban nemzetállamhoz tartozónak érzik magukat, de az eredeti nemzetállamok közötti együttműködésen alapuló Európát preferálják mint egy föderális államot – tette hozzá.

Ugyanakkor a kutatások semmilyen jelét nem mutatják az európai egyesült államok iránti elköteleződésnek, tehát annak, hogy valaki hajlandó legyen föladni a nemzetállami identitását, a nemzeti nyelvét, a saját kultúráját – hangsúlyozta az alapítvány elnöke, de hozzátette, hogy ezzel szemben a politikai döntéshozók törekvése erős ebbe az irányba. Fűrész Gábor José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság korábbi elnökét idézve rámutatott, hogy a politikai párhuzamok tekintetében Európa jelenleg közelebb áll egy (imperialista) birodalmi szerkezethez, és bizonyos politikusok könnyebben elfogadhatónak érzik azt, ha erről a struktúráról úgy beszélnek, mintha egy föderális állam felé haladnánk.

Járványkezelés

Az InfoRádió Aréna című műsorban az is elhangzott, hogy az európai járványkezelés elsősorban a nemzetállamokat, nem pedig magát, az Európai Uniót érintő kérdés. Fűrész Gábor szerint ennek alapján nagy eltérések figyelhetők meg kontinensszerte, és míg például Magyarországon elégedettnek mondhatók az emberek, addig Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában kifejezetten elégedetlennek – tette hozzá a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke, megjegyezve: az uniónak főként a vakcinák vonatkozásában van szerepe, amivel az európai közvélemény kicsit több mint fele elégedett.

Mint monda, az elégedettség főként annak a függvénye, hogy a megfelelő időben a megfelelő döntések születnek-e a kormányok részéről, lekövetve a járványgörbe alakulását. Nyilván azok az országok, melyek jobb prognózissal bírnak – köszönhetően a szakértőiknek, akik pontosabb becslést tudnak adni a járvány tetőzéséről, vagy arról, hogy milyen lesz a hospitalizáció –, okosabban együtt tudnak mozogni a járvánnyal és a korlátozások, szabályozások működtetésével. Vagyis, ami az elégedetlenség mögött meghúzódik, az valójában a járványkezelés menedzselése – foglalta össze a szakértő.

Túl sok?

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke arról is beszélt, hogy a migráció – a 2015-ös válság után is – a mai napig velünk élő probléma, a Covid miatt azonban hátrébb szorult. Az első helyen nyilván a pandémia foglal helyet, amit az azzal összefüggő gazdasági problémák követnek. De még az infláció kérdése is előrébb került a migrációnál. De attól még, hogy az európai lakosság prioritási listáján hátrébb szorult, ugyanolyan folyamatos válságjelenség, mint a pandémia – hangsúlyozta Fűrész Gábor.

A szakértő elmondása szerint Európában mindenhol ugyanazt értik migráció alatt, az emberek pedig értik a fogalmak közötti különbségeket, lásd illegális vagy legális migráció. Sőt, még az a megközelítés is releváns, hogy gazdasági migrációról van-e szó.

Ami 2015 óta nagyon komolyan változott, hogy ma már az európai közvélemény többsége gazdasági migrációként tekint a folyamatokra, amit túl soknak éreznek – mondta. Példaként említhető Franciaország, ahol a választások közeledtével rendkívül relevánssá vált a kérdés. Még úgy is, hogy egy olyan országról van szó, amely egyébként bizonyos kérdésekben elfogadóbb, nagyon kritikussá vált a közvélemény,

túl gyorsnak, túl nagy mennyiségűnek és kezelhetetlennek érzi már a migrációt.

„Egyszerűen olyan nyomást helyez az országra, amit a mindennapi életben az emberek érzékelnek és levonják azt a következtetést, hogy ez nem jó” – fogalmazott a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke.