Jó esély van arra, hogy a NATO Magyarországra telepítse DIANA védelmi innovációs programjának több elemét, a végső döntések legkésőbb a nyárig megszülethetnek – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A védelmi innovációs kérdéseknek, az új szerepeknek a felvállalást a NATO 2021-ben tette a politikai programjának a részévé, és fogadták el az érintett tagállamok képviselői – fogalmazott Csiki Varga Tamás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének tudományos munkatársa megjegyezte, hogy az ehhez szorosan kapcsolódó védelmi innovációs alapnak tizenhét NATO-tagállam a tagja. Mint magyarázta, 2021 októberében Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Brüsszelben tárgyalt, aminek most az első eredményeit láthatjuk. Bár számos tagállam pályázik a DIANA védelmi innovációs program elemeire, de elképzelhető, hogy Magyarországra is telepíthetnek ezek közül.

A DIANA három szintből épül fel. A lebonyolításért felelős diplomáciai főhadiszállást, a különböző koncepciók előremenetelét segítő akcelerátori feladatokat, valamint az egyes technológiák tesztelését lehetővé tevő környezetet valamelyik NATO-tagállamba telepítenék. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének tudományos munkatársa szerint a felsoroltaknak nem feltétlenül kell egy tagállamba kerülniük, ugyanakkor a magyar védelmi ipari, illetve innovációs fejlesztések több területen abban az irányba mutatnak, hogy vannak bizony szinergiák, közös elemek – fűzte hozzá.

A Világgazdaságnak adott interjújában a tárcavezető arról is beszélt, hogy a már zajló hadiipari beruházások költsége 4-500 milliárd forint körül alakulhatnak, ami jelentős ráfordítás az elmúlt évekhez képest. Csiki Varga Tamás elmondása alapján mindezt általánosságban az egész védelmi ipari ökoszisztémának az újraépítése indokolja, aminek a hátterében a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program áll. Vagyis fő indokként a Magyar Honvédség technológiai megújítása említhető, aminek egyébként van egy másik eleme is, a védelmi ipari képesség felépítése, illetve megteremtése, hogy saját eszközöket tudjunk gyártani, de legalább üzemeltetni, logisztikai hátteret biztosítani. Emellett az együttműködést is szorosabbra akarják fűzni azokkal a védelmi ipari szereplőkkel, jellemzően német vállalatokkal, amelyek ezeket a technológiák biztosítják hazánk számára, elérve azt, hogy az innovációs és gyártókapacitások Magyarországra települjenek – sorolta a szakértő.

Csiki Varga Tamás végezetül emlékeztetett, hogy már megszülettek nemcsak a politikai, hanem a gazdasági döntések is, aminek köszönhetően már épülnek a gyárak, amire jó példa a Lynx üzeme, aminek a telepítési és fejlesztési költsége 70 milliárd forintra tehető. Magyarország bekapcsolódik abba a védelmi ipari gyártási, termelési láncba, amely a következő években világszínvonalú termékeket képes gyártani, a kezdő időszakban azonban rengeteg befektetést igényel – zárta szavait.