INFORÁDIÓ
2022. január 22. szombat
Artúr, Vince

agglomeráció

önkormányzatok

budapest

zsúfoltság

A Budaörsi úton megkezdett vízvezeték-építési munkák miatt torlódik a forgalom a BAH- csomópont és a Petőfi Sándor laktanya közötti szakaszon 2015. június 24-én. A sávlezárással és sáveltolással járó építkezés befejezése szeptember 4-ére várható.

Súlyos gond van az agglomerációba költözésekkel, kongatják a vészharangot

Az agglomerációs településekre lassan olyan sokan költöznek ki Budapestről, hogy kezelhetetlen helyzet alakul ki – hangsúlyozta a főpolgármester a főváros környéki polgármesterekkel egyetemben, akikkel közös fellépést sürgetnek. Egyes települések új építési szabályokat alkotnak, míg mások elmondásuk szerint tehetetlenül nézik a náluk zajló folyamatot, építésügyi hatósági jogkör hiányában. Ki épít és kinek a költségén az új lakóknak közműveket, utakat, mi lesz az autós ingázással és egyáltalán, hol és milyen ingatlanok épülhetnek?

Az ország érdeke is az, hogy a főváros és az agglomeráció által alkotott régió fejlődjön és élhető maradjon – hangsúlyozta Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke a szervezet érdi elnökségi ülése után. A politikus szerint Budapestnek és az agglomerációnak számos közös problémája van, de ezekre nem fognak külön-külön választ találni. Ezért fontosnak tartja a közös gondolkodást akár a közösségi közlekedés regionális újragondolása, akár a különböző fontos közszolgáltatások, úgymint a víz- vagy a hulladékgazdálkodás viszonylatában annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan régió, amiben a települések megőrzik identitásuk, saját lokális érdekeiket, miközben az élhető is marad.

Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje szerint az infláció, az iparűzési adó elvonása és a minimálbér emelése miatt mielőbb kompenzálni kell a településeket. Ha ezt a jelenlegi kormány nem teszi meg, és nem biztosítja legalább azon a szinten a 23 megyei jogú város lakosainak a szolgáltatások színvonalát, mint ahogyan eddig volt, akkor azt majd a következő kormánynak kell megtennie – fogalmazott a hódmezővásárhelyi polgármester. Az ellenzéki összefogás győzelme esetére azt ígérte: „a következő kabinet nem csak kompenzálni fogja a városoktól elvett bevételeket, és nem csak vissza fogja adni azokat a jogköröket, azokat az intézményeket, amiket tudatosan építettek le az elmúlt 12 évben, de partnerként fog tekinteni a megyei jogú városokra és minden önkormányzatra, helyreállítva azok függetlenségét, hogy az eredeti hivatásukat betöltve, a lakosságot képviseljék, akár a kormánnyal szemben is”.

Csőzik László érdi polgármester arról beszélt, hogy lassan az összes agglomerációs település megtelik a fővárosból kiköltöző emberekkel. Mint fogalmazott, a 2015-16-os évet követően, a stagnálás esztendei után a budapesti, döntően fiatal családok elkezdtek kiköltözni az agglomerációba, új otthont választva maguknak. Az elmúlt két évben, tehát az önkormányzati választások óta csak Érdre, Pest megye legnagyobb városába közel 8 ezer ember költözött, ami egy „irdatlan” szám, így a város 68 ezer fősről 75 ezer fősre duzzadt – mondta a polgármester. Azt mondta, kimondani is szörnyű, hogy milyen méreteket ölt a kivándorlás, illetve kiköltözés aránya.

Csőzik László szerint mindez számos problémát von maga után az önkormányzatok számára, például gondoskodniuk kell az intézményekről, köztük például a bölcsődékről, óvodákról és iskolákról. „Mi elhatároztuk, hogy ezzel szembe megyünk – emelte ki a városvezető –, és

Szentendre és Zsámbék után Érd is új helyi építési szabályokat alkot.”

Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kiemelte: a települések, bármennyire is igyekeznek a tartalékaikhoz nyúlni, állami konszolidáció nélkül nem tudják a feladataikat az elvárható színvonalon ellátni.

Budaörs: az önkormányzatok tehetetlenek, nincs hatáskörük

A fővárosból az agglomerációba áramló nagy számú lakos okozta problémahalmaz kezd egyre komolyabb feszültségeket szülni a budaörsiek körében, erről a képviselő-testületi ülésen és a közmeghallgatásokon is volt már szó számos esetben - írta a budaorsiinfo.hu. A portál szerint a jelenség ellen – a kiskapukat tartalmazó hatályos építésügyi szabályozás okán – csak az állami szinten lehetne valamit tenni. Az önkormányzatoknak kevés lehetőségük maradt.

Wittinghoff Tamás polgármester elmondása szerint, mivel 2013 óta Budaörsnek nincs építésügyi hatósági jogköre, így az építkezések ellenőrzésére, kivizsgálására sincs lehetőségük.

„Számtalan fórumon megjelentettük, elmondtuk már véleményünket az építésügy jelenlegi állapotára vonatkozólag.

Sajnos általában egyszerűen nem hiszik el, hogy az építési láz nem az önkormányzaton, illetve a helyi szabályozókon múlik.

Ez a jelenleg az agglomerációt leginkább terhelő tendencia – a pandémia okozta kiköltözési szándék mellett – kifejezetten a kormányzati intézkedések következménye. Hogy milyen vélemények alakulnak ki városunkban az építkezésekről, arra a közmeghallgatáson elhangzottak a legjobb példa: a régebben itt élők nehezményezik a szomszédságukban épülő épületeket, a sok új lakót, a Frank-hegyi üdülőövezeti telektulajdonosok viszont azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat ne akadályozza a rendezetlen, közművek nélküli 130 hektár lakóépületekkel történő beépülését.”

Arra a kérdésre, hogy a főépítészi iroda munkatársai gondoltak-e már olyan konkrét lépéseken, hogy Budaörsön hogyan lehetne gátat szabni az egyre nagyobb beépítettségnek, megismételte, hogy

önkormányzati eszközökkel erre nem látnak reális lehetőséget.

Wittinghoff Tamás mások mellett arra is kitért, hogy sokat segítene, ha visszakerülne a városhoz az épületek engedélyezésének és a szabálytalan építkezések szankcionálásának a joga, ehhez azonban törvénymódosításra lenne szükség.

Matolcsy György újraosztaná Budapestet és a környéket

A főváros, a kerületek és a környező régió együttműködését és fejlődését a területek és a felelősségi körök újraelosztásával, gyakorlatilag Budapest feldarabolásával látja megoldhatónak korábbi cikke szerint Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Meglátása szerint Budapest egy kisebb, 600 ezer fő körüli népességgel rendelkező főváros a budai és pesti belső kerületek egységének megtartásával lehet Magyarország új központja.

Azt írta, "nagyságrendileg megnövelni kell a budapesti kerületek önállóságát. Budapest belső kerületei elsősorban egymással működnek együtt, a külső kerületek azonban már a főváros környezetében működő önálló városokkal fűzik szorosabbra kapcsolataikat. A jövő lehetősége, hogy a „patkóvárosok” hálózatában a hozzájuk közeli városokkal indítanak közös programokat és fejlesztéseket, amelyek lépésről lépésre megteremtik a 4 millió fős »szerencsepatkót«, a központi városhálót."

A külső kerületek és a „szerencsepatkó” központi városháló összekötését jelentős közlekedési infrastruktúra programok segíthetik és gyorsíthatják. Meglátása szerint a kerületek szavazóinak döntésére érdemes bízni, hogy kiválnak-e a mai fővárosból, megteremtve az önálló városi működés feltételeit, vagy maradnak a mai keretek között, önállóbb döntési körrel.

Darabolás helyett mást javasolt Vitézy Dávid

A kormányzati Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója hosszú interjújában úgy látta, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem jó helyen ragadja meg a problémát, ugyanakkor a vonatkozó írásában sok valós problémát feszeget.

A BFK vezetője szerint a 23 önálló kerület, a köztük és az állam között lebegő főváros, valamint a mindannyiuktól teljesen független, sok kisebb-nagyobb településből összeálló agglomerációs térség mai közigazgatási rendszere nagyon messze van az ideálistól és a jó európai példáktól. Széttöredezett hatáskörök, rendszerekben való gondolkodás hiánya jellemzi ezt a struktúrát évtizedek óta – nem véletlen, hogy a teljes régió közlekedésfejlesztéséért csak az állami szinten lehet igazán tenni ma, ez az egyetlen „közös többszörös” – fogalmazott.

Az olyan összehangolt fejlesztésekhez azonban, mint amilyen például a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, elengedhetetlennek látja garantálni azt, hogy ez a probléma nem ismétli meg önmagát. Úgy fogalmazott, hogy kellene egy olyan törvény, amely szerint

az agglomerációban nincs több zöldmezős lakásépítés, és ahol esetleg még engedélyezett új lakások, házak építése, azok gyalogtávra vagy biciklivel kényelmesen elérhető távolságra lehetnek csak a legközelebbi vasút vagy hév-állomástól.

Úgy látja ugyanis, hogy "a zöldmezős lakásépítések során egész egyszerűen annak a lakóhelynek a valós költségét nem fizeti meg, aki csak a házat építi meg – előbb-utóbb oda út, vasút, közművek kellenek, amit közösen fizetünk".

Meglátása szerint a főváros körüli régió burjánzása nem fenntartható és számos rossz folyamatot eredményez. Viszont Budapesten akkor lesz inkább kedve maradni az embereknek, ha megfelelő lesz a lakásállomány és élhető városrészek jönnek létre nagy zöldfelületekkel, jó lakásokkal, nem kizárólag gyors profitot hozó, gyorsan forgó, kicsi bérbe adható lakások épülnek, amik valójában befektetési termékek.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Kapcsolódó hang

Karácsony Gergely: külön-külön nem találunk választ a közös problémákra
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018