Infostart.hu
eur:
373.46
usd:
340.48
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay

Felzúdulást keltett a konyhán dolgozók szakképesítésének kötelezővé tétele

A vendéglátós ipartestület és számos más érdekképviselet sem tartja jó előírásnak, hogy a büfékben, kis vendéglátóhelyeken minden konyhán dolgozónak kötelezővé tették a szakképesítést. Az ITM lépéseket ígért az ügyben.

Még a nyáron fogadták el azt a szabályozást, amely kötelezővé teszi a szakképesítést a konyhán dolgozók esetében – mindenhol, tehát a legegyszerűbb gyrosos vagy lángossütő számára is. Eddig nem kapott nagy nyilvánosságot a Magyar Közlönyben augusztus végén megjelent 34/2021. (VII. 26.) ITM-rendelet, ám hétfőn körbefutotta a sajtót, hogy a szeptember 1-gyel már hatályba is lépett szabályok szerint cukrászati készítmények, fagylalt készítését, valamint meleg és hideg ételek, italok készítését csak olyan személy végezheti, akinek van szakképesítése. A rendelet a felszolgálók munkájára nem vonatkozott.

Mint a 444.hu megemlítette, a korábbi vonatkozó rendeletben még volt egy olyan kitétel, hogy a szakképzettség előírása nem vonatkozik a büfétermékek készítésére, a mostani rendeletből viszont ez kimaradt.

A munkaerőhiány miatt az új szabály azonban gyakorlatilag betarthatatlan volt számos vendéglátó egységben, főként a büfékben és kisebb éttermekben, továbbá akár a gyorsétterem-láncoknál, ahol sokszor diákokat vagy betanított munkásokat alkalmaznak az alacsonyabb bérek és/vagy a szakemberhiány miatt.

"Csak legyen pulzusa és már jöhet dolgozni, annyira nagy a munkaerőhiány"

– így érzékeltette a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke kérdésünkre azt, hogy mekkora munkaerőhiány sújtja az ágazatot. A koronavírus-járvány miatt több tízezer dolgozó hagyta el a pályát, tette hozzá Kovács László.

Úgy vélte, talán hosszú távú célja lehetett annak a szándéknak, hogy szakképzéshez kössenek egy komoly technológiai folyamatot, a főzést, de ez ebben a munkaerőhiányos helyzetben katasztrofális következményt jelentett volna.

Ezek az emberek olyan munkakörökben dolgoznak, amelyekben teljesen felesleges a szakképzettség – hangsúlyozta Kovács László.

"Egy gyrosos munkája vagy a lángossütés megtanulható, nem túl bonyolult, nem kell agysebésznek lenni hozzá,

ráadásul a gyakorlatban ezt a fajta munkát sokkal jobban el lehet sajátítani, mint könyvből, iskolapadban. Miért kellene ezeket iskolai végzettséghez kötni? Egyszerűen nem értjük."

Az elnök egyébként egyetlen olyan szakmai szervezetet sem ismer, amellyel a kormányzat egyeztetett volna a terveiről. "Velünk biztosan nem, és az általam ismert és felhívott legjelentősebb szakmai szervezetekkel sem. A bürokrácia útvesztőjében gyakorta előfordul, hogy valami nagyon gyorsan hozott, beiktatott törvénymódosítás adott esetben idő híján nem megy végig ezeken az egyeztetéseken. Mindenesetre ezt nagyon gyorsan rövidre lehetett volna zárni, hogyha tudunk róla, mert ezt sokkal korábban, még talán az törvénybe lépés előtt ki lehetett volna venni a szabályozásból, mert ez csak estleges indulatokat keltett" – vélekedett Kovács László.

A vendéglátók szervezetei levelet írtak a kormánynak és tájékoztatást, illetve egyeztetést kértek a tervekről – mondta érdeklődésünkre Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Reagált az ITM is: a piaci jelzéseket figyelembe véve kezdeményezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium a képesítési követelmények rendeletének módosítását – derül ki a tárcának a helyzet rendezése céljából kiadott közleményéből. Azt írták, a szabályozás több alkalommal történt egyeztetést követően, a gazdasági érdekképviseletek, kamarák és szövetségek javaslatára jött létre. A módosítási javaslat részleteiről később számolnak be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×