Még a nyáron fogadták el azt a szabályozást, amely kötelezővé teszi a szakképesítést a konyhán dolgozók esetében – mindenhol, tehát a legegyszerűbb gyrosos vagy lángossütő számára is. Eddig nem kapott nagy nyilvánosságot a Magyar Közlönyben augusztus végén megjelent 34/2021. (VII. 26.) ITM-rendelet, ám hétfőn körbefutotta a sajtót, hogy a szeptember 1-gyel már hatályba is lépett szabályok szerint cukrászati készítmények, fagylalt készítését, valamint meleg és hideg ételek, italok készítését csak olyan személy végezheti, akinek van szakképesítése. A rendelet a felszolgálók munkájára nem vonatkozott.

Mint a 444.hu megemlítette, a korábbi vonatkozó rendeletben még volt egy olyan kitétel, hogy a szakképzettség előírása nem vonatkozik a büfétermékek készítésére, a mostani rendeletből viszont ez kimaradt.

A munkaerőhiány miatt az új szabály azonban gyakorlatilag betarthatatlan volt számos vendéglátó egységben, főként a büfékben és kisebb éttermekben, továbbá akár a gyorsétterem-láncoknál, ahol sokszor diákokat vagy betanított munkásokat alkalmaznak az alacsonyabb bérek és/vagy a szakemberhiány miatt.

"Csak legyen pulzusa és már jöhet dolgozni, annyira nagy a munkaerőhiány"

– így érzékeltette a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke kérdésünkre azt, hogy mekkora munkaerőhiány sújtja az ágazatot. A koronavírus-járvány miatt több tízezer dolgozó hagyta el a pályát, tette hozzá Kovács László.

Úgy vélte, talán hosszú távú célja lehetett annak a szándéknak, hogy szakképzéshez kössenek egy komoly technológiai folyamatot, a főzést, de ez ebben a munkaerőhiányos helyzetben katasztrofális következményt jelentett volna.

Ezek az emberek olyan munkakörökben dolgoznak, amelyekben teljesen felesleges a szakképzettség – hangsúlyozta Kovács László.

"Egy gyrosos munkája vagy a lángossütés megtanulható, nem túl bonyolult, nem kell agysebésznek lenni hozzá,

ráadásul a gyakorlatban ezt a fajta munkát sokkal jobban el lehet sajátítani, mint könyvből, iskolapadban. Miért kellene ezeket iskolai végzettséghez kötni? Egyszerűen nem értjük."

Az elnök egyébként egyetlen olyan szakmai szervezetet sem ismer, amellyel a kormányzat egyeztetett volna a terveiről. "Velünk biztosan nem, és az általam ismert és felhívott legjelentősebb szakmai szervezetekkel sem. A bürokrácia útvesztőjében gyakorta előfordul, hogy valami nagyon gyorsan hozott, beiktatott törvénymódosítás adott esetben idő híján nem megy végig ezeken az egyeztetéseken. Mindenesetre ezt nagyon gyorsan rövidre lehetett volna zárni, hogyha tudunk róla, mert ezt sokkal korábban, még talán az törvénybe lépés előtt ki lehetett volna venni a szabályozásból, mert ez csak estleges indulatokat keltett" – vélekedett Kovács László.

A vendéglátók szervezetei levelet írtak a kormánynak és tájékoztatást, illetve egyeztetést kértek a tervekről – mondta érdeklődésünkre Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Reagált az ITM is: a piaci jelzéseket figyelembe véve kezdeményezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium a képesítési követelmények rendeletének módosítását – derül ki a tárcának a helyzet rendezése céljából kiadott közleményéből. Azt írták, a szabályozás több alkalommal történt egyeztetést követően, a gazdasági érdekképviseletek, kamarák és szövetségek javaslatára jött létre. A módosítási javaslat részleteiről később számolnak be.