Kovács Kázmér az InfoRádióban emlékeztetett, a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás feltételeit egy miniszteri rendelet szabályozza, ami szigorú követelményeket támaszt az ilyen fuvarozást- és személyszállítást végző járművek üzemeltetőivel szemben. Ennek részét képezi, hogy időközönként biztonsági ellenőrzéseket kell végezni, sőt, üzemeltetési és karbantartási naplót kell vezetni, és ha egy balesetet műszaki hiba okoz, akkor vizsgálni kell, hogy a szükséges előzetes ellenőrzések megtörténtek-e.

Vagyis, szemben az egyéb járművekre vonatkozó műszaki vizsgáztatás követelményével,

többletkövetelményt támaszt a jogszabály, túl azon, hogy a járműveket évente is műszaki vizsgáztatásra kell vinni, ami az üzemeltető cég felelőssége

– összegezte a szakértő.

Hozzátette: miután egy utazási iroda által szervezett útról van szó, az utazási iroda felelősségét is vizsgálhatják a hatóságok. Erre példa a 2011-es egyiptomi, illetve a 2017-es veronai buszbaleset, amikben magyar utasok voltak érintetettek. Előbbivel összefüggésben a Kúrai 2016-ban kimondta, hogy

pusztán az utazási szerződésben nem korlátozható az utazási iroda felelőssége,

ami természetesen csak akkor jön szóba, ha valamilyen olyan jogellenes magatartás igazolható az utazási irodával szemben, ami megalapozza a kártérítési felelősséget – magyarázta Kovács Kázmér.

Viszont ez a követelmény nem áll fenn a busz üzemeltetőjével szemben, hiszen az utasokat ért kár tekintetében úgynevezett

objektív felróhatóságtól teljes mértékben függetlenített felelősség van.

Tehát mind a balesetben sérülteknek, valamint az utasok hozzátartozóinak – az elhunytak tekintetében – kárigényük, illetve személyi sérülés és halálesetre tekintettel sérelemdíj iránti igényük lehet – függetlenül attól, hogy bárkinek a büntetőjogi felelősségét, akár az utazási irodának a felelősségét megállapítják-e – fogalmazott az ügyvéd. A veronai buszbalesettel kapcsolatban például ez a kárigény 6 millió 70 ezer eurós felső határral alapozta meg a buszt üzemeltető biztosítónak a helytállási felelősségét, ami körülbelül 2 milliárd forintnak felelt meg.

Vagyis több összefüggő, de akár különálló vizsgálat is várható az M7-esen Szabadbattyánnál bekövetkezett buszbaleset nyomán, amik nem feltétlen fognak elhúzódni Kovács Kázmér szerint. Mint mondta, ha felmerül egyáltalán a büntetőjogi felelősség, az több szakértői véleményen fog alapulni. Az utazási iroda esetleges felelőssége – ha szóba kerül egyáltalán – viszont elhúzódhat. Az utasok és hozzátartozók kárértése azonban nem, mert az nem függ attól, hogy bárkinek a felelősségét megállapítják-e, hiszen a veszélyes üzemi többletfelelősség alapján objektíve térítési kötelezettsége van a biztosítótársaságoknak, és legfejtebb azoknak a tényállási elemeknek a vizsgálatára kell szorítkozni, amiből a kár összegszerűsége megállapítható – ismételte meg.

Természetesen a balesettel összefüggésben előfordulhat, hogy annak nem lesz felelőse,

mert rendben volt a busz műszakilag, és emberi hiba sem történt – értetett egyet az ügyvéd. Éppen ezért szabályozzák a veszélyes üzemi felelősséget objektív alapon a kártérítési oldalról, hiszen nem biztos, hogy lesz olyan személy, akinek a büntetőjogi felelősségét megállapítják – ismételte meg. „Durrdefekt esetén például, ha a gépkocsi kerékabroncsainak futófelülete rendben volt, ha a vizsgáztatás és a korábban említett műszaki felülvizsgálatot igazolják azt, hogy előírás szerint történt minden, akkor nem kerül sor büntetőjogi felelős megállapítására.”