Varga Judit a Facebookon tette közzé a Magyar Közlönyön is megjelent friss kormányhatározat szövegét, amely rögzíti: "az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak".
Az Európai Bizottság négy problematikus területet lát Magyarországon:
- közvetett kormányzati befolyás a médiára állami reklámokon keresztül
- a közigazgatás legmagasabb szintjeit klientelizmus, kivételezés és nepotizmus kockázata jellemzi
- veszélyben van a bírói függetlenség
- politikai nyomás alá kerültek a civil szervezetek.
Erre reagál a mostani kormányhatározat, amely megfogalmazása szerint "részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek", emellett "valódi pluralizmus érvényesül a médiában", Magyarországnak a diktatórikus után új alaptörvénye van, amelyet az Európa Tanács is elismer, és felhívja a figyelmet arra is, hogy nemzetközi fórumok korábban már megvizsgálták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását, "a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak".
A kormányhatározat azt is rögzíti, hogy Magyarországon mintegy 60 ezer civil szervezet működik a kormánytól függetlenül, ezért a kormány elítéli az Európai Bizottság "beavatkozási kísérleteit".
A kormányhatározatot Orbán Viktor utasítására Varga Judit igazságügyi miniszter az EU-s fórumokon ismertetni fogja,
különös tekintettel arra, hogy Magyarországot "csupán azért" támadják, mert "számunkra a gyermekek és a családok védelme az első, és ennek fényében nem vagyunk hajlandóak beengedni iskoláinkba és óvodáinkba az LMBTQ-lobbit".
