Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Könyv jelent meg az innovációról

Deák Csaba írta, Innováció: az alkotás útja a címe.

Magyarország versenyképessége, fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából is fontos, hogy a megoldásközpontú, innovatív gondolkodásmód a lehető legszélesebb körben elterjedjen. Ennek érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyetemi szintű képzések elindításával erősíti az innovációs szakemberképzést és a vállalkozói utánpótlásnevelést, valamint támogatja a korszerű, gyakorlatorientált tudásanyagok megjelenését – közölte Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár egy hiánypótló új szakkönyv megjelenése kapcsán.

Deák Csaba professzor most megjelentetett „Innováció: az alkotás útja” című könyve a legújabb olyan hazai tudásanyag, amely szisztematikusan végigvezet az innováció folyamatán, hasznos olvasmányt nyújtva mind az aktív szakmabelieknek, mind az innováció világával frissen ismerkedőknek. Szerzője gyakorló szakemberből lett az innovációmenedzsment kutatója és oktatója, így naprakész ismeretekkel rendelkezik, mindamellett, hogy jól ismeri a hatékony tudásátadás fortélyait is.

„Nagyon fontos, hogy egyre szélesebb körben felkeltsük az érdeklődést az innováció témája iránt. Ezért érdemes beszélni az alkotás igényéről és öröméről, az ötletek hasznosításának sikereiről és buktatóiról is. A most megjelent szakkönyv szerkesztési elvében, megjelenésében is innovatív szemléletű, és a tervek szerint online, interaktív tananyag is készülhet majd belőle” – hangsúlyozza Deák Csaba professzor. A könyv egyes fejezetei betekintést adnak az innováció-menedzsment világába több mint 270 oldalon keresztül, az alapok elsajátításától kezdve egészen a gyakorlatban való alkalmazásig. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a korszerű ismereteket rendszerzett formába öntő tudásanyagok az oktatóknak, a hallgatóknak és az újdonságokkal lépést tartó szakembereknek is rendkívül fontosak. Épp ezért egy közérthető, mindenki számára befogadható elméleti tudás közvetítése volt a célom, mely sikeresen alkalmazható a mindennapok vállalati innovációs folyamataiban is.”

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte: „A hazai innovációs rendszer megújításának egyik legfontosabb feladata az egyetemi, kutatóhálózati tudásközpontok és a vállalati szféra minél hatékonyabb együttműködésének kialakítása, amihez speciálisan képzett szakemberekre van szükség. Az egyetemi szintű kutatási és innovációs menedzserképzés jelentős lépés a kutatás-fejlesztési tevékenység gyakorlati hasznosításának elősegítésében. Az innovációs ismeretek összegzése és a közérthető tudásanyagok elérhetővé tétele nem csak az oktatók munkáját és a hallgatók tanulmányait segíti, de az érdeklődő szakmabeliek mellett a szélesebb közvélemény szemléletformálására is alkalmas.”

A könyv megjelenését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatta.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×