Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
329.01
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Orvos figyeli egy koronavírusos beteg lélegeztetését  a Jósa András Oktatókórház COVID-intenzív osztályán Nyíregyházán 2020. november 25-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Szakdolgozói kamara: már nem is az intenzív osztályokon a legrosszabb a helyzet

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a fizikai terhek mellett a lelki terhek a legnehezebbek, sok kollégájuk olyan helyzeteket él át a kórházakban, ahol már nem tudnak segíteni.

Balogh Zoltán az ATV Start című műsorában azt mondta: a dolgozók egyre jobban kiégnek, hallanak olyanról is, hogy egy-egy kolléga sírva megy be dolgozni, vagy akár sírva fejezi be a műszakját. Volt olyan eset is, hogy emiatt valakit műszak közben le kellett váltani. A kamarai elnök szerint ha kilábalunk a járványból, még hónapok kellhetnek ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók ezt feldolgozzák.

Az intenzív ellátásban is fokozatosan növekvő terhek vannak, már több beteg jut egy-egy dolgozóra, mint korábban, de a háttérellátási területeken – azokon a Covid-osztályokon, ahová az intenzív ellátás előtt vagy után kerülnek a betegek – talán még nagyobb teher van a dolgozókon – mondta, és úgy fogalmazott:

nagyon gyenge láncszem az egészségügyi dolgozó a mostani rendszerben, ugyanis kevesen vannak.

Van olyan, hogy egy dolgozó akár 20 műszakot is lehúz egy hónapban, de Balogh Zoltán beszélt egy családanyával, aki 13 folyamatos műszak után tudott csak szabadnapra menni. Úgy látja, akár a járóbeteg ellátásból is kellene kollégákat átvezényelni, de az önkéntes segítőkre is szükség lenne. Emellett

a már nyugdíjas kollégák is sokat segíthetnének, ha néhány órában vissza tudnának menn.

Balogh Zoltán azt mondta, azokban az országokban, ahol az ápolási szakemberek száma magasabb, tanulmányok mutatták ki, hogy a halálozási mutatók alacsonyabbak. Ágyakból, lélegeztetőgépekből itthon van elég, de a hadra fogható szakemberekből kevés van.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×