Infostart.hu
eur:
386.78
usd:
332.96
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Pfizer-BioNTech újonnan érkezett koronavírus elleni vakcinái a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályán 2021. március 3-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Kérdések és válaszok az oltóanyag-beszerzésről

Az Európai Bizottság egyik szóvivőjének nyilatkozata alapján újra felvetődött az a kérdés, hogy a nyugati vakcinagyártókkal az unió vagy a tagállamok kötötték-e a szerződéseket. A testület magyarországi képviselete szerint az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Az uniós állam- és kormányfők az elmúlt év őszén megállapodtak abban, hogy a nyugati gyártóktól közösen, az Európai Bizottság nevében szerzik be a koronavírus elleni oltóanyagokat. Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság egyik szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azonban félreérthető nyilatkozatot tett múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján:

„Igaz az, hogy a vakcinákat az uniós tagállamok rendelték meg az oltóanyaggyártó cégektől, azonban a bizottság nem játszott szerepet a megrendelésekben” – fogalmazott.

A szóvivő szerint a testület nem szerződő fél a konkrét megrendelésekben, mivel a tagállamok sokkal jobban tudják, hány dózis vakcinára van szükségük, mikorra és hova kell azokat szállítani. Ugyanakkor a részletesen nyilvánosságra nem hozott, de bemutatott szerződésekben világosan látszik: a tagállamok nevében az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa kötötte a kontraktusokat.

A testület magyarországi képviselete szerint az EB csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Erről egyébként pontos adatokat is nyilvánosságra hozott a magyar kormány a koronavirus.gov.hu oldalon. Ez alapján EU-s beszerzésből több mint 24 millió vakcina lett lekötve, ami mintegy 14 millió ember beoltására elegendő.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 11-én még azt is elismerte, ezek az oltóanyagok olcsóbbak, mint a magyar kormány által külön beszerzett kínai és orosz vakcinák. Mint közölte, utóbbiak esetében két oltás ára 19,90 dollár, körülbelül 17 euró, míg a kínai vakcináknál az egy oltás ára 31,50 euró, tehát a két oltás ára 63 euró.

És hogy mit lehetett tudni tavaly ősszel a szállítási határidőkről? Orbán Viktor miniszterelnök beszélt erről már október 30-án. „A nagytömegű vakcina valószínűleg áprilisban érkezik, ezek az európai vakcinák” – fogalmazott akkor a kormányfő a Kossuth rádiónak.

A magyar miniszterelnök aztán november 20-án is nyilatkozott az európai oltóanyagok várható érkezéséről. „Hogy tömegesen mikor áll majd rendelkezésre, április, május vagy június, ezt nem tudjuk megmondani. Maguk a gyógyszergyártó cégek is inkább a tavasz végét mondják" – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés, hiszen „élteket kell megmenteni”.

A kormány számos tagja, és köztük a miniszterelnök, azóta folyamatosan az uniós mechanizmust bírálja. Többek között a külgazdasági és külügyminiszter is, aki korábban úgy fogalmazott:

„a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott”.

Szijjártó Pétert egyébként Orbán Viktor bízta meg azzal, hogy más forrásokból is szerezzen be oltóanyagokat.

A legújabb bejelentés szerint újabb kínai vakcina kapott engedélyt az itthoni forgalmazásra. Az előző Sinopharmból a lekötött 5 millió adag 22 százaléka érkezett meg március 19-ig.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×