eur:
394.72
usd:
365
bux:
65502.22
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
A Pfizer-BioNTech újonnan érkezett koronavírus elleni vakcinái a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályán 2021. március 3-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Kérdések és válaszok az oltóanyag-beszerzésről

Az Európai Bizottság egyik szóvivőjének nyilatkozata alapján újra felvetődött az a kérdés, hogy a nyugati vakcinagyártókkal az unió vagy a tagállamok kötötték-e a szerződéseket. A testület magyarországi képviselete szerint az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Az uniós állam- és kormányfők az elmúlt év őszén megállapodtak abban, hogy a nyugati gyártóktól közösen, az Európai Bizottság nevében szerzik be a koronavírus elleni oltóanyagokat. Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság egyik szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azonban félreérthető nyilatkozatot tett múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján:

„Igaz az, hogy a vakcinákat az uniós tagállamok rendelték meg az oltóanyaggyártó cégektől, azonban a bizottság nem játszott szerepet a megrendelésekben” – fogalmazott.

A szóvivő szerint a testület nem szerződő fél a konkrét megrendelésekben, mivel a tagállamok sokkal jobban tudják, hány dózis vakcinára van szükségük, mikorra és hova kell azokat szállítani. Ugyanakkor a részletesen nyilvánosságra nem hozott, de bemutatott szerződésekben világosan látszik: a tagállamok nevében az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa kötötte a kontraktusokat.

A testület magyarországi képviselete szerint az EB csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Erről egyébként pontos adatokat is nyilvánosságra hozott a magyar kormány a koronavirus.gov.hu oldalon. Ez alapján EU-s beszerzésből több mint 24 millió vakcina lett lekötve, ami mintegy 14 millió ember beoltására elegendő.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 11-én még azt is elismerte, ezek az oltóanyagok olcsóbbak, mint a magyar kormány által külön beszerzett kínai és orosz vakcinák. Mint közölte, utóbbiak esetében két oltás ára 19,90 dollár, körülbelül 17 euró, míg a kínai vakcináknál az egy oltás ára 31,50 euró, tehát a két oltás ára 63 euró.

És hogy mit lehetett tudni tavaly ősszel a szállítási határidőkről? Orbán Viktor miniszterelnök beszélt erről már október 30-án. „A nagytömegű vakcina valószínűleg áprilisban érkezik, ezek az európai vakcinák” – fogalmazott akkor a kormányfő a Kossuth rádiónak.

A magyar miniszterelnök aztán november 20-án is nyilatkozott az európai oltóanyagok várható érkezéséről. „Hogy tömegesen mikor áll majd rendelkezésre, április, május vagy június, ezt nem tudjuk megmondani. Maguk a gyógyszergyártó cégek is inkább a tavasz végét mondják" – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés, hiszen „élteket kell megmenteni”.

A kormány számos tagja, és köztük a miniszterelnök, azóta folyamatosan az uniós mechanizmust bírálja. Többek között a külgazdasági és külügyminiszter is, aki korábban úgy fogalmazott:

„a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott”.

Szijjártó Pétert egyébként Orbán Viktor bízta meg azzal, hogy más forrásokból is szerezzen be oltóanyagokat.

A legújabb bejelentés szerint újabb kínai vakcina kapott engedélyt az itthoni forgalmazásra. Az előző Sinopharmból a lekötött 5 millió adag 22 százaléka érkezett meg március 19-ig.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×