Infostart.hu
eur:
379.47
usd:
319.19
bux:
129447.89
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A Pfizer-BioNTech újonnan érkezett koronavírus elleni vakcinái a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályán 2021. március 3-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Kérdések és válaszok az oltóanyag-beszerzésről

Az Európai Bizottság egyik szóvivőjének nyilatkozata alapján újra felvetődött az a kérdés, hogy a nyugati vakcinagyártókkal az unió vagy a tagállamok kötötték-e a szerződéseket. A testület magyarországi képviselete szerint az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Az uniós állam- és kormányfők az elmúlt év őszén megállapodtak abban, hogy a nyugati gyártóktól közösen, az Európai Bizottság nevében szerzik be a koronavírus elleni oltóanyagokat. Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság egyik szóvivője újságírói kérdésre válaszolva azonban félreérthető nyilatkozatot tett múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján:

„Igaz az, hogy a vakcinákat az uniós tagállamok rendelték meg az oltóanyaggyártó cégektől, azonban a bizottság nem játszott szerepet a megrendelésekben” – fogalmazott.

A szóvivő szerint a testület nem szerződő fél a konkrét megrendelésekben, mivel a tagállamok sokkal jobban tudják, hány dózis vakcinára van szükségük, mikorra és hova kell azokat szállítani. Ugyanakkor a részletesen nyilvánosságra nem hozott, de bemutatott szerződésekben világosan látszik: a tagállamok nevében az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa kötötte a kontraktusokat.

A testület magyarországi képviselete szerint az EB csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét – mennyiségi, szállítási – szerződéseket a tagállamok írták alá.

Erről egyébként pontos adatokat is nyilvánosságra hozott a magyar kormány a koronavirus.gov.hu oldalon. Ez alapján EU-s beszerzésből több mint 24 millió vakcina lett lekötve, ami mintegy 14 millió ember beoltására elegendő.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 11-én még azt is elismerte, ezek az oltóanyagok olcsóbbak, mint a magyar kormány által külön beszerzett kínai és orosz vakcinák. Mint közölte, utóbbiak esetében két oltás ára 19,90 dollár, körülbelül 17 euró, míg a kínai vakcináknál az egy oltás ára 31,50 euró, tehát a két oltás ára 63 euró.

És hogy mit lehetett tudni tavaly ősszel a szállítási határidőkről? Orbán Viktor miniszterelnök beszélt erről már október 30-án. „A nagytömegű vakcina valószínűleg áprilisban érkezik, ezek az európai vakcinák” – fogalmazott akkor a kormányfő a Kossuth rádiónak.

A magyar miniszterelnök aztán november 20-án is nyilatkozott az európai oltóanyagok várható érkezéséről. „Hogy tömegesen mikor áll majd rendelkezésre, április, május vagy június, ezt nem tudjuk megmondani. Maguk a gyógyszergyártó cégek is inkább a tavasz végét mondják" – fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés, hiszen „élteket kell megmenteni”.

A kormány számos tagja, és köztük a miniszterelnök, azóta folyamatosan az uniós mechanizmust bírálja. Többek között a külgazdasági és külügyminiszter is, aki korábban úgy fogalmazott:

„a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott”.

Szijjártó Pétert egyébként Orbán Viktor bízta meg azzal, hogy más forrásokból is szerezzen be oltóanyagokat.

A legújabb bejelentés szerint újabb kínai vakcina kapott engedélyt az itthoni forgalmazásra. Az előző Sinopharmból a lekötött 5 millió adag 22 százaléka érkezett meg március 19-ig.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tánctilalom, rabszolgaság, születési előjogok – döbbenetes szabályokat vezettek be a tálibok

Tánctilalom, rabszolgaság, születési előjogok – döbbenetes szabályokat vezettek be a tálibok

Új büntető törvénykönyv lépett érvénybe Afganisztánban. A kódex tág nyelvezetet használ, kiszélesítve a bírák és a tisztviselők döntési jogkörét, teret biztosítva egyebek mellett az önkényes letartóztatásoknak. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: társadalmi osztályok alapján sorolják be azt, hogy az adott bűnelkövető milyen büntetésre számíthat. Afganisztánban tilos a tánc és a táncnézés, a tálibellenes mozgalmak résztvevői pedig akár halálbüntetést is kaphatnak.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Összeomlott Ukrajna támogatása, nagy bejelentésre készül Zelenszkij - Híreink az ukrán frontról szerdán

Összeomlott Ukrajna támogatása, nagy bejelentésre készül Zelenszkij - Híreink az ukrán frontról szerdán

Az orosz erők nagy erőkkel nyomulnak előre az ukránok által 2022-ben visszafoglalt Liman térségében: az észak-donyecki város ostroma lényegében megkezdődött, az oroszok a környező falvak elfoglalásával akarják bekeríteni a települést. Közben nagyobb katonai műveletek zajlanak Kosztantynivka, Pokrovszk, Huljajpole térségében is. Közen orosz lapok és internetes OSINT-bloggerek arról írnak: kisebb ellentámadást indított az ukrán hadsereg a déli fronton - Kijev ezt nem erősítette meg egyelőre. Diplomáciai fronton egyelőre nem látszik áttörés: Moszkvából több, Amerikával szemben kritikus nyilatkozat is jött az elmúlt napokban. A nap folyamán megjelnetek a Kiel Institute adatai: ebből kiderül, hogy Ukrajna katonai támogatása 2022 előtti mélypontra süllyedt. Az FT közben információkat szerzett arról, hogy Zelenszkij elnök választásokat akar tartani Ukrajnában - erről a napokban érkezhet hivatalos bejelentés. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×