Az EP-frakcióbeli hely és munka nagy jelentőséggel bír: az Európai Parlament az egyik legkülönlegesebb nemzetközi intézmény abban a tekintetben, hogy politikai, ideológiai alapon enged hivatalosan csoportosulást. Sőt, az egyik gerincét adja az Európai Parlament munkájának az, hogy a frakciókban hogyan szerveződnek meg a képviselők – mutatott rá Feledy Botond az InfoRádióban.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a 12 fideszes képviselő jelenlegi EP-s pozícióival, bizottsági helyeivel, továbbá Járóka Líviával, aki az Európai Parlament alelnöke, a külpolitikai szakértő azt mondta: az eddigi gyakorlat szerint alighanem a Néppárton belül újra tudják osztani azon koordinátorok, illetve kvóták szerint, amit a Néppártnak járnak, még akkor is hogyha a Néppárt létszámváltozása miatt esetleg az újratárgyalás nehézkesebb lesz.

A vezetői pozíciókat egészen biztosan újranyitják a Néppárt számára,

és meglehet, hogy ezzel nem is várnak az év végéig, erre van gyakorlati lehetőség.

Feledy Botond a Fidesz képviselőinek esetleges frakciójövőjéről elmondta: az Európai Parlamentben nincs olyan szabály, mint a magyar Országgyűlésben, hogy egy bizonyos időt függetlenként kell eltölteni ("cooling időszak"), vagyis a kilépés után bármikor beléphetnek egy másik frakcióba, ha az nyitott erre, vagy maradhatnak függetlenek – Németországtól Horvátországig egy-egy ilyen képviselőt is találni –, sőt akár többször is frakciót válthatnak a politikusok.

Az EP az új frakciók megalakítását nehezítette meg, ami azt jelenti, hogy legalább 25 képviselőnek legalább 7 tagállamból kell benyújtania frakcióalakítási igényt,

hogy ezt a parlament engedélyezze. Ezek a kritériumok korábban alacsonyabbak voltak.

Az EPP-től jobbra két képviselőcsoport jöhet szóba Feledy Botond szerint, ha a Fidesz már meglévőbe szeretne belépni.

• Az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportja korábban a britek által volt meghatározott, most a lengyelek adják a legnagyobb taglétszámot,
• a másik pedig az Identitás és Demokrácia csoport, ahol az FPÖ-től az AfD-ig találhatunk több különböző nyugat-európai, a nemzeti színtéren kisebb pártot, amelyek együtt az Európai Parlamentben egy egészen nagy csoportot adó, kifejezetten jobboldali tömörülést alkotnak. Ebben az olasz Liga is megtalálható – a magyar miniszterelnök által korábban emlegetett egyik potenciális partner.

Vagyis elméletben mindkettőhöz elképzelhető a fideszes delegáció csatlakozása.

Összefér-e a más frakcióba való átlépés a néppárti tagsággal?

A Fidesz szerdán az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából lépett ki, ugyanakkor az Európai Néppártban továbbra is tag, bár fel van függesztve. Feledy Botond szerint jogi értelemben így is csatlakozhat a párt más EP-s képviselőcsoporthoz, más kérdés, hogy politikai értelemben nyilvánvalóan nem lenne szerencsés. Ám ez önmagában nem lehetetlen, vannak erre precedensek. A külpolitikai elemző hozzátette: a tegnapi néppárti nyilatkozat szerint továbbra is "szavazáson tartják" a néppárti kizárási ügyet is, ám

továbbra is határozatlan időre, tehát nem tűztek ki szavazási dátumot, hanem akkor kerülhet sor rá, amikor személyesen megtehető lesz.

Az ugyanakkor szinte teljesen kizárt, hogy megmaradjon a Fidesz politikai befolyása az EP-ben, hiszen eddig a legnagyobb, leggazdagabb, delegációnként és képviselőként is a legnagyobb hozzájárulást adó frakciójához tartoztak, vagyis rengeteg anyagi forrástól esnek el, amellett, hogy az információáramlásból is kiesnek – elég csak arra gondolni, hogy az Európai Tanács ülése előtt a néppárti vezetők külön is találkozni szoktak –, és az ehhez hasonló informális források már nem fognak rendelkezésre állni a magyar képviselők vagy akár a magyar miniszterelnök számára.

Ez utóbbi, információs szempontból a szerdai nagyon kockázatos döntés volt Feledy Botond szerint, ugyanis önmagában azzal, hogy átülnek egy másik frakcióba, ezekhez nem fognak ismét hozzáférni. A Néppárt a meghatározó, a legnagyobb és a legbefolyásosabb politikai párt a mai napig Brüsszelben.