Infostart.hu
eur:
390.48
usd:
338.01
bux:
120452.49
2026. március 3. kedd Kornélia
Védőmaszkos gyalogos Londonban 2020. október 29-én. Egy friss tanulmány szerint Nagy-Britanniában a koronavírusos fertőzöttek száma kilenc naponta duplázódik, és jelenleg 96 ezren kapják el naponta a vírust az országban.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Brexit: aki nem rendezi a státuszát, könnyen szembetalálhatja magát a hatóságokkal

A brexitet rendező megállapodás értelmében nehezebb lesz a munkavállalás az Egyesült Királyságban a magyarok számára. A jövőben egy olyan pontrendszernek kell megfelelniük, amiben előnyt jelent a magasabb szakképzettség és a nyelvtudás. A jövőben nehezebb lesz bekerülni a brit egyetemekre is.

A kilépési megállapodás a már az Egyesült Királyságban élők helyzetét is szabályozza, és ennek értelmében rendezniük kell a státuszukat: minden európai uniós állampolgárnak, tehát a magyaroknak is, online formában regisztrálniuk kell magukat, és attól függően, hogy ki mennyi időt töltött már el korábban az országban, letelepedett vagy előzetes letelepedési státuszt fog kapni. Vagyis a megszokott mederben folytathatják az életüket Nagy-Britanniában, továbbra is dolgozhatnak és ki-be tudnak lépni majd a jövőben is, ahogyan eddig is tették. A már korábban eltöltött idő bevallásokkal, közüzemű számlákkal és egyéb módon igazolható a hatóságok számára, egészen jövő év júniusának végéig.

Kumin Ferenc londoni nagykövet az InfoRádió kérdésére arra is kitért, hogy a letelepedett és előzetesen letelepedett státusz között a jogok tekintetében, hogy hogyan tartózkodhat az Egyesült Királyságban, miként léphet ki-be és hogyan vállalhat munkát,

különbség nincsen, hanem az időtávokban van különbség:

tehát, hogy még mennyi időt kell még a szigetországban tartózkodnia, illetve mennyi időre hagyhatja el az Egyesült Királyságot anélkül, hogy elveszítené a státuszát.

Akik viszont január 1-je után terveznek kitelepedni, vagy fél évet meghaladó hosszúságú oktatásban részt venni, azoknak már vízumra lesz szükségük.

Fontos változás továbbá, hogy

az európai uniós állampolgárság nem jelent majd előnyt,

ugyanúgy kell majd versenyezni a munkavállalási vízumért, mint a világ más országaiból érkezőknek, miután a britek pontrendszer alapján működő szisztémát kívánnak bevezetni. Ugyanakkor a jó nevű egyetemeken tanulni kívánó diákoknak is szükségük lesz diákvízumra, aminek természetesen lesz költségvonatkozása is. Tehát lényegesen

több odafigyelést jelent majd január 1-től a tanulmányok megkezdése is, mint ami eddig megszokott volt.

Kumin Ferenc a pontrendszerre kitérve megjegyezte, várhatóan azokat a területeket fogják a britek preferálni, ahol munkaerő-hiány van, ide értve a magas képzettségeket, valamint az egészségügyhöz kötődő munkaköröknek a teljes spektrumát. De előnyt jelenthet a megfelelő szakképzettség és a nyelvtudást. Kiemelte, a turista vagy üzleti tárgyalásra irányuló sima beutazás Nagy-Britanniába nem teszi majd lehetővé a munkavállalást. „Tehát, aki nem rendezi a státuszát, az könnyen szembetalálhatja magát a hatóságokkal.”

A jó hír, hogy a sima utazáshoz, vagy a hat hónapnál rövidebb oktatási programon való részvételhez nem lesz szükség továbbra sem vízumra, amit egészen szeptember végéig személyi igazolvánnyal is megtörténhet, majd ezt követően útlevéllel.

A részletszabályokról a brexit.kormany.hu lehet tájékozódni, illetve a magyar nagykövetség honlapján.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×