Bár sokan már rutinosabbak, még most is rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, hogyan lehet a lehető legjobban kiaknázni a táv- vagy hibrid oktatásban rejlő lehetőségeket – mondta az InfoRádiónak a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője.
Miközben még soha ennyire nem várták a diákok az évkezdést, mint idén szeptemberben, sokkal kevésbé belátható végű lett a mostani időszak, hiszen bár megvan a remény az oltásra, amelynek köszönhetően visszaállhat a normál kerékvágásba az élet, ennek időpontja korántsem biztos – fogalmazott Koren Balázs matematikatanár. Eközben
a tanárok, a diákok és a szüleik egyre fáradtabbak,
mind lelkileg, mind szellemileg, mind testileg, ennek ellenére igyekszenek helytállni. Mint ismert, a középiskolák nemrégiben online oktatásra álltak át, a tanárok pedig egyszerre kényszerülnek a tanteremben és az otthonról bekapcsolódó diákokat tanítani, megosztva a két platform között a figyelmet, ami nagy kihívás.
A szakember szerint maga a hibrid megoldás, tehát az, hogy nemcsak azokkal törődnek az oktatás folyamán, akik a tanteremben vannak, hanem azokkal is, akik otthonról, akár tartós betegség, akár bármilyen egyéb okból kifolyólag nem tudnak fizikailag részt venni az oktatásban,
olyan velejárója a mostani helyzetnek, amit jelenleg is tesztelnek. Hogy mi az, ami tud működni,
ezáltal a későbbiekben a mindennapi gyakorlatnak is a részét képezheti. Erre föl kell készülni – hangsúlyozta a HiperSuli szakmai vezetője. Tehát a mostani próbálkozás jó irány, de még nem tökéletes, és olyan eszközökre, megoldásokra lesz szükség, amelyek által az óráknak a hibrid módon történő megtartása a jövőben nemcsak egy pandémia, hanem akár egy-egy hiányzás esetén is alternatíva lehet.
A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.
Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.