Bár sokan már rutinosabbak, még most is rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, hogyan lehet a lehető legjobban kiaknázni a táv- vagy hibrid oktatásban rejlő lehetőségeket – mondta az InfoRádiónak a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője.
Miközben még soha ennyire nem várták a diákok az évkezdést, mint idén szeptemberben, sokkal kevésbé belátható végű lett a mostani időszak, hiszen bár megvan a remény az oltásra, amelynek köszönhetően visszaállhat a normál kerékvágásba az élet, ennek időpontja korántsem biztos – fogalmazott Koren Balázs matematikatanár. Eközben
a tanárok, a diákok és a szüleik egyre fáradtabbak,
mind lelkileg, mind szellemileg, mind testileg, ennek ellenére igyekszenek helytállni. Mint ismert, a középiskolák nemrégiben online oktatásra álltak át, a tanárok pedig egyszerre kényszerülnek a tanteremben és az otthonról bekapcsolódó diákokat tanítani, megosztva a két platform között a figyelmet, ami nagy kihívás.
A szakember szerint maga a hibrid megoldás, tehát az, hogy nemcsak azokkal törődnek az oktatás folyamán, akik a tanteremben vannak, hanem azokkal is, akik otthonról, akár tartós betegség, akár bármilyen egyéb okból kifolyólag nem tudnak fizikailag részt venni az oktatásban,
olyan velejárója a mostani helyzetnek, amit jelenleg is tesztelnek. Hogy mi az, ami tud működni,
ezáltal a későbbiekben a mindennapi gyakorlatnak is a részét képezheti. Erre föl kell készülni – hangsúlyozta a HiperSuli szakmai vezetője. Tehát a mostani próbálkozás jó irány, de még nem tökéletes, és olyan eszközökre, megoldásokra lesz szükség, amelyek által az óráknak a hibrid módon történő megtartása a jövőben nemcsak egy pandémia, hanem akár egy-egy hiányzás esetén is alternatíva lehet.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk, amivel tatarozhatnák vagy megépíthetnék fészkeiket. Körülbelül kétmillió fecske hiányzik az országból minden augusztusban, ennek két globális és két hazai oka van.
Mára virradóra az orosz erők közel 20 alkalommal támadták Dnyipro három járását drónok és tüzérség bevetésével, ezt Olekszandr Hanzsa, a megye katonai közigazgatási vezetője közölte. Egy ember megsebesült. Hanzsa szerint Nyikopol járásban a támadások célpontjai Nyikopol, Cservonohrihorivka, Mirove és Pokrovszk települések voltak. Az észak-ukrajnai Csernyihiv városát is hatalmas dróntámadás érte az Ukrinform tudósítása szerint, itt robbanásokat hallottak, és drónbecsapódásról is érkeztek jelentések. A lezuhant drón két lakóházban és egy oktatási intézményben okozott károkat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kijelentette, Moszkva "pozitívan értékeli az isztambuli tárgyalások újraindításának lehetőségét", azonban a "tárgyalások újraindításának kérdése nem az elsődleges prioritásunk". Cikkünk folyamatosan frissül.
