eur:
393.93
usd:
369.23
bux:
65900.96
2024. április 23. kedd Béla
Diákok védőmaszkban hallgatják a tanítás újraindításával kapcsolatos tájékoztatást egy középiskola tornatermében Duisburgban 2020. augusztus 12-én, a koronavírus-járvány idején. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 2,5 millió tanuló kezdte meg az új tanévet ezen a napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Pedagóguskar: tartanak attól, hogy át kell állni egy másik üzemmódra

Tart attól, hogy a járvány az egész tanári karon végigsöpörhet, de nem tudja, hogy a tesztelés mennyiben jelentene megoldást – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter hozzátette, hogy a hagyományos, normál tantervi oktatás lényegesen hatékonyabb a digitálisnál.

Horváth Péter szerint abban nem lehet vita, hogy a pedagógusok a magas rizikófaktorú csoportba tartoznak, miután nagyon sok diákkal találkoznak, különösen azokon az évfolyamokon, ahol már nem egy tanulócsoportot visznek, hanem óráról órára más osztályhoz kell beülniük tanítani, naponta akár 200-300 diákkal is találkozva „testközelből”. Ráadásul tudható, hogy a pedagógustársadalom az idősebb korosztályhoz tartozik, és sokan túl vannak már az 50., de akár a 60. életévükön is.

Hogy a tesztelés mennyiben segíthet, arról megoszlanak a vélemények – jegyezte meg a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke –, de úgy véli, ezt az egészségügyi pályán jártas szakembereknek kell eldöntenie. Hiszen, mint mondta,

a pozitív teszt hozhat bizonyosságot, a negatív azonban lényegi előrejelzéssel nem bír.

De hogy ezt milyen sűrűn lehetne alkalmazni, mindenkinek kötelezővé téve, arról a döntéshozatalban érintetteknek kell határozniuk – ismételte meg.

Horváth Péter egyetértett azzal, egy nem kellő időben észlelt eset miatt

akár egy teljes tanári karon is végigsöpörhet a vírus, és tart is ettől,

hiszen ebben az esetben az oktatásnak azonnal át kell állnia egy másik „üzemmódra”. Pedig meglátása szerint a hagyományos tantervi oktatás jó pár évfolyamon lényegesen hatékonyabb a digitálisnál. Különösen a legkisebb korosztályok esetében, hiszen a gyerekek otthonmaradása egy sor problémát generálna a családok számára, amit vélhetően nem mindenki tudna megoldani. És biztosra vehető, hogy komoly mértékben nőnének a különbségek, amelyek egyébként is az egyik legnagyobb problémát okozzák a hazai oktatási rendszernek – fogalmazott. Éppen ezért a teljes digitális átállás helyett valamilyen vegyes rendszert tudna elképzelni, amennyiben erre az egészségügyi helyzet lehetőséget nyújt.

Mint ismert, Merkely Béla nagyon optimistán nyilatkozott minap az InfoRádió Aréna című műsorában, úgy fogalmazva: két hónap múlva meglesz az oltóanyag. A Semmelweis Egyetem rektora azt is közölte, meglátása szerint a tanárokat is be kellene oltani az első körben, amivel Horváth Péter is teljes mértékben egyetért, drukkolva a kutatóknak. Hozzátette: nagyon jó hír lenne mindannyiunk számára, ha egy biztonságos tesztelés után valóban rendelkezésre állna a vakcina, lehetőséget biztosítva arra, hogy valóban a leginkább veszélyeztetetteket és a legtöbb kontakttal járó foglalkozásbeliek, köztük a pedagógusok, megkaphassák. És akkor a már említett digitális és hagyományos oktatás vegyítése már csak a kísérletezésnek lehetne a terepe.

A hagyományos tanévkezdésről, a folyamatos készenlétről és az oktatási intézményekben a koronavírus-fertőzés felbukkanása esetén alkalmazott lépésekről részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára. Az interjút elolvashatja itt, vagy akár alább meg is hallgathatja teljes egészében.

A tanév kezdete előtt Horváth Péter is az Aréna vendége volt. Az interjút itt elolvashatja, vagy meg is hallgathatja.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×