Aránytalannak tartja az európai helyreállítási tervet a magyar pénzügyminiszter. Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek video-konferenciáján kijelentette, a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alapból kétharmad részben az uniós programok támogatására jut, egyharmad részben hiteleket folyósítanának, miközben érdemben nem módosított a brüsszeli bizottság a következő 7 éves büdzsé javaslatán. Varga Mihály szerint az 50 milliárd eurós kohéziós többletforrást úgy osztanák fel, hogy annak nagy részét a négy déli tagállam - Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália kapja, és csak 12 százalékát a visegrádi négyek.

Az élelmiszeripari cégektől érkezett a legtöbb beruházási szándék - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: a versenyképesség-növelő támogatási programban résztvevő vállalatok több mint 30 iparágban tevékenykednek. A programban 806 vállalat vesz részt, a pályázatban 377 milliárd forint beruházás megvalósítását vállalták. A fejlesztésekkel több mint 143 ezer munkahelyet tudnak megvédeni.

Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárt választotta meg az Európai Beruházási Bank audit bizottságának élére az Európai Unió pénzügyminisztereiből álló kormányzótanács. Az audit bizottság a tagállamok által delegált hat tagból és további három megfigyelőből áll. Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió bankjaként tevékenykedik, mérlegfőösszegét és kihelyezett forrásait tekintve a világ legnagyobb fejlesztési intézménye.

A pedagógusbántalmazás megelőzését és megszüntetését nevezte az iskolaőrség létrehozása céljának a köznevelési államtitkár a javaslat parlamenti vitájában. Maruzsa Zoltán arra hívta fel a figyelmet a rendőrség irányítása alatt létrejövő testület tagjai a tervek szerint szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot és kizárólag állami intézményekben vezetik be, de csak ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik. Az iskolaőröknél nem lesz lőfegyver. Az ellenzéki pártok többsége szerint az iskolaőrség létrehozása nem oldja meg az iskolai erőszak problémáját.

A Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését és a helyi repülőtér bővítését emelte ki az innovációs miniszter a város tíz éves fejlesztési koncepciójából, amelyet a kormány elsőként hagyott jóvá a nagyvárosok közül. Palkovics László közölte: a Debrecen 2030 program célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. Elmondta, hogy a mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés.

Nem nyithat hajléktalanszállót a Belvárosban a Fővárosi Önkormányzat, a fővárosi kormányhivatal elutasította kérelmét. A kormányhivatal közleménye szerint a főpolgármester a Központi Városháza épületében tervezte megnyitni a hajléktalanszállót, az érintett ingatlan azonban műemlék, továbbá műemléki jelentőségű területen és a turisták által is nagy számban látogatott világörökségi védőövezetben fekszik, illetve kiemelten védett régészeti lelőhelyeknek is része.

Javaslatcsomagot visz a kormánynak a főpolgármester, miután egyeztetett a kerületi polgármesterekkel. Karácsony Gergely elmondta: visszakérik a gépjárműadót, ugyanakkor kimondanák, hogy azt csak útfelújításra lehet használni. Azt is kérik, hogy a fővárosi közösségi közlekedésben kieső jegybevételeket kompenzálja a kormány a járvány idején, idén, és vélhetően jövőre is. Sürgetik, hogy vonják be az önkormányzatokat a járvány miatt érkező uniós támogatásokról szóló döntésekbe.

Hosszabb távon is célszerűnek tartaná az otthoni munkavégzés lehetőségének megteremtését a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda az InfoRádió Aréna című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy sok munkáltatóval már most folynak egyeztetések arról, hogyan lehetne hosszú távon a struktúrába beépíteni az otthoni munka lehetőségét. Az elmúlt hónapok tapasztalataira utalva azt mondta: bebizonyosodott, hogy a távmunka egyenértékű lehet a munkahelyen végzett munkával. Azt is hangsúlyozta: továbbra is a csökkentett munkaidő után járó bértámogatás jelenlegi időtartamának meghosszabbítását kezdeményezik, ezt a munkáltatók is támogatják.

Egymillió eurót ajánlott fel Ferenc pápa a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került római emberek számára. A jótékonysági alapot, amelyből elsősorban a munkájukat elvesztőket támogatják, a Caritas római szervezete kezeli majd. A katolikus egyházfő nemcsak a világ 1,3 milliárd katolikusának vezetője, hanem Róma püspöke is, így utóbbi minőségében adományozott a nélkülözőket segítő alapnak.

Csaknem 15 milliárd eurós mentőcsomagot jelentett be a francia kormány a koronavírus-járvány egyik legfőbb vesztesének számító repülőgépgyártó iparnak. Ebből másfél milliárd eurót a következő három évben kutatásra fordítanak, azzal a céllal, hogy 2035-re elkészüljön a karbonsemleges francia repülőgép. A csomag csaknem felét, 7 milliárd eurót az Air France kapja meg.